Egyre bőszebben bírálják Gyurcsányt

Az OÉT ülésén még szolidan, illetve szolidárisan kritizáló tagok lapzártánkkor már sokkal bőszebben bírálták a Gyurcsány Ferenc által bejelentett megszorító intézkedéseket. A munkaadói és munkavállalói oldal megkérdezett – névvel, illetve név nélkül nyilatkozó – képviselői egyetértenek abban, hogy a bejelentések rövid és hosszú távú hatásait egyaránt vizsgálni kell. Míg a munkaadók az ágazati és szektorális következményekre kíváncsiak, addig a szakszervezeteket leginkább a lakosság tehernövekedésének mértéke érdekli.
A megszorítások mellé ösztönzőket is várnának az érdekképviselők, például a munkahelyteremtéshez és a befektetésekhez. Ezeket azonban egyelőre nem sorolta a miniszterelnök, sőt a fejlesztési adókedvezmény elérhetősége is szigorodik. Az ösztönzők mellett a garanciákat is hiányolják az érdekképviselők, amelyeket főleg a meglévő háromoldalú megállapodások betartásához várnák, ám valószínűleg épp a szigorítások miatt kell felülvizsgálni a tavaly novemberben megkötött hároméves minimálbér-egyezséget. A munkaadói oldalról ugyanis többen jelezték: a megszorítások – még ha szükség is van rájuk – egészen új helyzetet teremtenek. Míg tavaly év végén az adó- és járulékcsökkenés ígérete, az infláció ígért mértéke és az egészségügyi hozzájárulás az idén novemberi megszűnése is motiválta részükről a konszenzust, most újra meg kell vizsgálni, vajon tartható-e a háromoldalú egyezség. Ennek ugyanis eleme, hogy a reálkeresetek 3,5 százalékos növekedése érdekében 2006-ban a bruttó keresetek átlagosan 4-5 százalékkal emelkednek, valamint júliustól bevezetik a szakképzettek minimálbérét.
A munkaadói és munkavállalói oldal több tagja is egyetért abban, ha az élőmunka terhei továbbra sem csökkennek, több foglalkoztatásbővítő támogatásra lesz szükség. Különösen akkor, ha a közszférából elbocsátott tízezernél is több vezető további alkalmazásához a kormány a versenyszféra segítségét kéri.
Az érdekképviselők aggódnak, vajon meddig terjed majd a kormány alkukészsége, s a közölt megszorítások enyhíthetők lesznek-e, s ha igen, milyen mértékben. Csütörtökön délelőtt az OÉT keretén belül veszi kezdetét a kőkeménynek ígérkező egyeztetés, amely időnyomás alatt lesz. Ahhoz ugyanis, hogy szeptembertől bevezessék például a szolidaritási adót, változzon a jövedéki adó, valamint a munkavállalói járulék egyről másfél százalékra emelkedjen, a honatyáknak már júliusban törvénymódosítást kell elfogadniuk.

Dávid Ferenc, A VOSZ főtitkára: A mai napon a tőzsde mozgása már megmutatja, miként reagál a gazdaság a szombaton közzétett megszorításokra. Ahhoz, hogy megítélhető legyen a bejelentések hatása, komoly számításokra van szükség, sőt jó lenne látni a változásokhoz kapcsolódó jogszabályokat is. Fontos, hogy ezek az intézkedések ne csak tűzoltásra legyenek alkalmasak, hanem hosszú távú reformokká váljanak az egészségügyben, a közigazgatásban is. Ezekhez a VOSZ még nem látja a garanciákat. Ambivalens érzéseket kelt, hogy az egészségügyi hozzájárulás megszűnéséről az OÉT-ben már megállapodtunk, lehet, hogy ez az államnak jövőre 88 milliárdos bevételt jelent, a vállalkozások zsebében viszont ennyivel kevesebb lesz. Az eva emelése nagyon érzékenyen érint bennünket. A miniszterelnök beszédéből nem derült ki, mivel ösztönzik a versenyszférát a közigazgatásból elbocsátandó több mint 12 ezer ember foglalkoztatásához.

Zs. Szőke Zoltán, Az Áfeosz főtitkára: Az áfa 15-ről 20 százalékra emelése tragikusan érinti a magyar tulajdonban lévő kereskedelmi vállalatokat, akik egyébként is hátrányban vannak a multinacionális cégekkel szemben. Az államkassza bővülése az árak növekedésével jár, így kevesebben vásárolnak majd, az apadó bevételek pedig elbocsátásokhoz vezethetnek. Hosszabb ideje tárgyalásokat folytatunk a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével, hogy a júliustól életbe lépő 68 900 forintos minimálbér helyett 65 ezer forintra kelljen emelnünk a legkisebb kereset összegét. A mostani szigorítások még inkább indokolják ezt az alacsonyabb összeget. Tiszteletre méltó, hogy az állam saját magán kezdi a spórolást, ám az elhelyezkedni nem tudó köztisztviselők álláskeresési támogatása újabb kiadás lesz. A költségvetési hiány mérséklése szükséges, ám a vállalkozások versenyképessége nem gyengülhet.

Wittich Tamás, Az MSZOSZ elnöke: A munkáltatói terheket nem ítélem súlyosnak, bár ha az eho marad, az továbbra is komoly terhet jelent az élőmunka-igényes állásokra. Ettől függetlenül azt gondolom, a megszorítások nem csökkentik majd a befektetői kedvet, mert fontosabb szempont egy befektetőnél például, hogy talál-e megfelelő képzettségű és minőségű munkaerőt. Ha az infláció mértéke változik, a munkáltatói felvetés jogos lehet, miszerint vizsgálják felül az OÉT-ben kötött legkisebb keresetre, illetve a garantált minimálbérre vonatkozó megállapodást. Mi ragaszkodunk hozzá, hogy ez a munkavállalókra nézve negatív irányba semmiképp ne változzon. OÉT-ülések sora jön, mi érdemi egyeztetésre készülünk a kormánnyal, fontos, hogy a foglalkoztatás bővüljön Magyarországon, a reálbérek pedig növekedjenek. Szeretnénk elérni, hogy a bejelentett intézkedéseket tekintsük átmenetinek.

Borsik János, Az Autonómok elnöke: Nem értünk egyet azzal, hogy a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos kulcsának sávhatára januártól 1,55 millió forintról csak 1,7 millióra változik. Ahhoz ugyanis, hogy az átlagbér beleférjen, legalább kétmillióra kellene emelni a határt. Szakértők szerint a megszorító csomag jelenlegi közteherviselésének aránya úgy oszlik meg, hogy a lakosság a terhek 50, az állam a 30, a nagytőkések, nagyvállalkozások a 20 százalékát viselik. Ha ez így van, akkor ez igazságtalan, újra kell gondolni. Az biztos, hogy az intézkedések durva beavatkozást jelentenek a munkajövedelmekbe. Például év közben (augusztus) emelni a gázárat – hatásvizsgálat nélkül – nagyon veszélyes, főleg, hogy ennyire még sohasem adósodott el a lakosság, mint az idén. A közszféra fenyegetettsége nagyon komolyan érződik. Reméljük, hogy az OÉT-tel megkezdett párbeszéd szoros és érdemi lesz.

Dávid Ferenc, A VOSZ főtitkára: A mai napon a tőzsde mozgása már megmutatja, miként reagál a gazdaság a szombaton közzétett megszorításokra. Ahhoz, hogy megítélhető legyen a bejelentések hatása, komoly számításokra van szükség, sőt jó lenne látni a változásokhoz kapcsolódó jogszabályokat is. Fontos, hogy ezek az intézkedések ne csak tűzoltásra legyenek alkalmasak, hanem hosszú távú reformokká váljanak az egészségügyben, a közigazgatásban is. Ezekhez a VOSZ még nem látja a garanciákat. Ambivalens érzéseket kelt, hogy az egészségügyi hozzájárulás megszűnéséről az OÉT-ben már megállapodtunk, lehet, hogy ez az államnak jövőre 88 milliárdos bevételt jelent, a vállalkozások zsebében viszont ennyivel kevesebb lesz. Az eva emelése nagyon érzékenyen érint bennünket. A miniszterelnök beszédéből nem derült ki, mivel ösztönzik a versenyszférát a közigazgatásból elbocsátandó több mint 12 ezer ember foglalkoztatásához.

Zs. Szőke Zoltán, Az Áfeosz főtitkára: Az áfa 15-ről 20 százalékra emelése tragikusan érinti a magyar tulajdonban lévő kereskedelmi vállalatokat, akik egyébként is hátrányban vannak a multinacionális cégekkel szemben. Az államkassza bővülése az árak növekedésével jár, így kevesebben vásárolnak majd, az apadó bevételek pedig elbocsátásokhoz vezethetnek. Hosszabb ideje tárgyalásokat folytatunk a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével, hogy a júliustól életbe lépő 68 900 forintos minimálbér helyett 65 ezer forintra kelljen emelnünk a legkisebb kereset összegét. A mostani szigorítások még inkább indokolják ezt az alacsonyabb összeget. Tiszteletre méltó, hogy az állam saját magán kezdi a spórolást, ám az elhelyezkedni nem tudó köztisztviselők álláskeresési támogatása újabb kiadás lesz. A költségvetési hiány mérséklése szükséges, ám a vállalkozások versenyképessége nem gyengülhet.

Wittich Tamás, Az MSZOSZ elnöke: A munkáltatói terheket nem ítélem súlyosnak, bár ha az eho marad, az továbbra is komoly terhet jelent az élőmunka-igényes állásokra. Ettől függetlenül azt gondolom, a megszorítások nem csökkentik majd a befektetői kedvet, mert fontosabb szempont egy befektetőnél például, hogy talál-e megfelelő képzettségű és minőségű munkaerőt. Ha az infláció mértéke változik, a munkáltatói felvetés jogos lehet, miszerint vizsgálják felül az OÉT-ben kötött legkisebb keresetre, illetve a garantált minimálbérre vonatkozó megállapodást. Mi ragaszkodunk hozzá, hogy ez a munkavállalókra nézve negatív irányba semmiképp ne változzon. OÉT-ülések sora jön, mi érdemi egyeztetésre készülünk a kormánnyal, fontos, hogy a foglalkoztatás bővüljön Magyarországon, a reálbérek pedig növekedjenek. Szeretnénk elérni, hogy a bejelentett intézkedéseket tekintsük átmenetinek.

Borsik János, Az Autonómok elnöke: Nem értünk egyet azzal, hogy a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos kulcsának sávhatára januártól 1,55 millió forintról csak 1,7 millióra változik. Ahhoz ugyanis, hogy az átlagbér beleférjen, legalább kétmillióra kellene emelni a határt. Szakértők szerint a megszorító csomag jelenlegi közteherviselésének aránya úgy oszlik meg, hogy a lakosság a terhek 50, az állam a 30, a nagytőkések, nagyvállalkozások a 20 százalékát viselik. Ha ez így van, akkor ez igazságtalan, újra kell gondolni. Az biztos, hogy az intézkedések durva beavatkozást jelentenek a munkajövedelmekbe. Például év közben (augusztus) emelni a gázárat – hatásvizsgálat nélkül – nagyon veszélyes, főleg, hogy ennyire még sohasem adósodott el a lakosság, mint az idén. A közszféra fenyegetettsége nagyon komolyan érződik. Reméljük, hogy az OÉT-tel megkezdett párbeszéd szoros és érdemi lesz. -->