Eho, eva, kamatadó: nincs alku

Átmeneti megszorító intézkedés lehet a vállalkozásokat és magánszemélyeket egyaránt érintő szolidaritási adó; 2008. június 30-ig vagy legfeljebb addig marad, amíg az államháztartási hiány GDP-arányos mértéke tartósan három százalék alá kerül – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának ezen javaslatát ugyanis reálisnak ítélte a Pénzügyminisztérium a tegnapi ülésen. A költségvetési hiány kiigazítása után is maradnak viszont a megnövelt munkavállalói járulékok, sőt a kormány a házipénztáradóhoz is tartósan ragaszkodik.
Az OÉT tegnapi ülésén Veres János pénzügyminiszter azt is világossá tette az érdekképviselők előtt, hogy az eho megtartása, az eva emelése, valamint a kamatadó mértéke és bevezetésének ideje nem alku tárgya. Vagyis ez utóbbi esetében szeptember elsejétől az új adókulcs a kamat- és árfolyamnyereség 20 százaléka lesz.
A kormány korábbi bejelentése szerint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történő befizetés januártól csak a minimálbér 20 százalékáig lenne adómentes, ám az OÉT-tagok itt felhatalmazást kaptak Verestől az alkura.
Elfogadhatatlan megszorításnak ítélte viszont a munkaadói oldal az elvárt adó bevezetését, mivel azt nem tartják EU-konformnak. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ főtitkára határozottan képviselte a munkaadókat, jelezve: az oldal nem tiltakozik az áfaemelés ellen, ám a 15 és a 20 százalékos kulcs 2-2 százalékos emelését javasolják. A szakszervezeti oldal a 20 százalékos kulcsot emelné 25-re. Katona Tamás, a PM közigazgatási államtitkára közölte: a szaktárca nyitott az áfakulcs más szerkezetű módosítására, pár napon belül megvizsgálják a javaslatok hatását.
Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke elmondta: szakszervezeti számítások szerint a munkavállalók jövedelme közel hét százalékkal csökken a tervezett egyensúlyjavító intézkedések hatására. Javasolják, hogy a járulékemelést osszák meg a munkavállalók és a munkaadók között, méghozzá fele-fele arányban.
A fix összegű eho megszűnésének elmaradása, az infláció emelkedése, az adóterhek növekedése komoly következményekkel járhat, mivel azok módosíthatják az elmúlt év végén kötött, három évre szóló minimálbér-megállapodást. A munkaadói oldal javaslatára szeptemberben megkezdődik megállapodás felülvizsgálata, amely rendelkezik a szakképzettek garantált bérminimumának a bevezetéséről is. A munkaadói felvetés szerint az aláírás óta jelentősen megváltoztak a tervezett gazdasági feltételek, a vállalkozások képtelenek a megszorítások miatt megfizetni a júliustól kötelező szakképzett bérminimumot. Zs. Szőke Zoltán kijelentette: ha az egyezmény aláírásakor ismerik ezeket a megszorításokat, nem egyeznek bele a három évre szóló alkuba.
A munkaadói oldal és a szakszervezetek még nem zárták le a megszorításokról szóló konzultációt a kormánnyal, így jövő héten még egy szakértői egyeztetésen és plenáris ülésen is folytatódik a lobbi.

Az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény adómentességének korlátozása

Az évente három alkalommal adható kis értékű ajándékra vonatkozó új szabályozás

Az adójóváírás megállítása 63 ezer forintnál

A minimálbér adómentességének megszüntetése

A felnőttképzés adómentességének eltörlése

Az üdülési csekk felhasználhatóságának korlátozása

A bankszámlára utalt bérekhez kapcsolódó kétezer forintos kedvezmény eltörlése

A munkaadói oldal szerint

A vállalkozásokat terhelő adók évközi módosítása

Új adónemként a házipénztáradó jelenlegi konstrukcióban történő bevezetése

Új adónemként az elvárt adó, amely nem EU-konform

A minimális járulékalap kétszeresére emelése

A fix összegű eho megszűnésének elmaradása

Az iparűzési adó megszüntetési időpontjának „lebegtetése”

Az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény adómentességének korlátozása

Az évente három alkalommal adható kis értékű ajándékra vonatkozó új szabályozás

Az adójóváírás megállítása 63 ezer forintnál

A minimálbér adómentességének megszüntetése

A felnőttképzés adómentességének eltörlése

Az üdülési csekk felhasználhatóságának korlátozása

A bankszámlára utalt bérekhez kapcsolódó kétezer forintos kedvezmény eltörlése

A munkaadói oldal szerint

A vállalkozásokat terhelő adók évközi módosítása

Új adónemként a házipénztáradó jelenlegi konstrukcióban történő bevezetése

Új adónemként az elvárt adó, amely nem EU-konform

A minimális járulékalap kétszeresére emelése

A fix összegű eho megszűnésének elmaradása

Az iparűzési adó megszüntetési időpontjának „lebegtetése” -->