Érdemes odafigyelni: Botrányos a szolidaritási adó a németeknél
A világ néhány országában már volt vagy van is példa a Magyarországon tervezetthez hasonló szolidaritási különadóra. A budapesti kormány által is mintaként hivatkozott Németországban 2020-ig 156,5 milliárd eurós bevételt várnak a keleti tartományok felzárkóztatására 1995-ben bevezetett szolidaritási adóból.
Ennek felhasználása azonban az utóbbi időben éles politikai viták középpontjába került. A berlini kormány illetékesei a napokban találkoztak az öt érintett tartomány pénzügyminiszterével, és felszólították őket, hogy a segélyt csak a törvényben meghatározott célra, vagyis az infrastruktúra fejlesztésére költsék. A rendreutasítást az váltotta ki, hogy kiderült: Türingia és Szász-Anhalt az alapból a rendelkezésére bocsátott pénz egy részét oktatásra fordította. A szövetségi pénzügyminisztérium szerint a keleti államok a 2004-ben kapott 8,5 milliárd eurónak mindössze 39 százalékát költötték az infrastruktúrára; Berlin városa állítólag a teljes összeget törvénytelen célokra fordította. A tartományok visszautasítják, hogy ha a pénzt oktatásra, a rendőrségre vagy a közigazgatásra költik is, az a segély elpocsékolását jelentené. A szövetségi kormány azonban közölte: nem áll szándékában enyhíteni a felhasználási szabályok szigorán. Németország eredetileg 2004-ig tervezte szedni az szja 5,5 százalékában megállapított szolidaritási adót, ám 2001-ben a vonatkozó törvény hatályát 2020-ig tolták ki.
A német szolidaritási adónál is konkrétabb célt szolgált az Olaszországban 1997-ben bevezetett euróadó. Ennek révén Róma 3,5 ezer milliárd lírás pótlólagos bevételt ért el abból a 12 ezer milliárdból, amely a GDP 0,6 százalékát jelentő költségvetési hiány csökkentéseként az euró 1999-es bevezetéséhez szükséges volt. Az euróadó valójában nem pluszterhet jelentett, hanem a vállalati adók egy részének előre hozatalát; uniós tisztviselők egy része éppen ezért szélhámosságnak is bélyegezte az intézkedést.
Szolidaritási adóként ismerik Belgiumban azt a járulékot, amelyet az alkalmazottaiknak cégautót biztosító vállalatoknak kell fizetniük, ha a dolgozók a járművet magáncélra is használják. A korábban a juttatás értékének 33 százalékára rúgó terhet tavaly óta az autó szén-dioxid-kibocsátásának alapján határozzák meg. A befolyó bevételek a társadalombiztosítást gazdagítják.
Tragikus körülmények között kényszerült tavaly szolidaritási adó bevezetésére Burundi. A kis közép-afrikai ország két megyéjét sújtó éhezés nyomán 2004 végén pár hónap alatt mintegy százan veszítették életüket; a kormány különadó bevezetését rendelte el egymillió ember megsegítésére. A miniszterek és a törvényhozók fizetésének nyolc, a köztisztviselőkének pedig két százalékára rúgó szolidaritási adót a háztartásoktól beszedett egyszeri, kisebb összegek egészítették ki.
Az Európa számos országában létező vagyonadót egyedül Franciaországban nevezik szolidaritási adónak. Ezzel az évi 720 ezer eurónál nagyobb jövedelmet szerző magánszemélyeket terhelik; mértéke 0,55 százaléktól sávosan emelkedik a 15 milliós jövedelem felett szedett 1,8 százalékra. VG
