Gügyögés helyett normális országot kell csinálni!
Éles hangú megfogalmazások jellemezték a tegnapi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülését, ahol Gyurcsány Ferenc leszögezte: arra törekszik majd, hogy ne engedje szétverni a programot. A kormányfő másodszor vitte a pénzügyi egyensúlyt megteremtő csomagot az OÉT elé – mint emlékezetes, a miniszterelnök ezt a fórumot használta fel szombaton arra, hogy a lépéssorozat elemeit nyilvánosságra hozza.
Új egyensúlyt kell megvalósítani, az idén ehhez 350 milliárd forinttal kell csökkenteni az államháztartás hiányát, ennek hatása 2007–2008-ban ezer-, esetleg több mint ezermilliárd forint újabb intézkedések nélkül – erősítette meg a miniszterelnök. Ehhez az állam csökkenti a igazgatási-működési, rendvédelmi-honvédelmi költségeket, a jóléti kiadásokat, érdemi változtatásokat tesz a gyógyszer, a közlekedés, a gáz és a villanyár támogatásának átalakításában. A jóléti ügyek kapcsán Gyurcsány újból elmondta: bizonyos társadalmi csoportokat meg kívánnak védeni, így nem nyúlnak hozzá a nyugdíjakhoz és a családtámogatási rendszerhez, ám a lakástámogatásnál korlátozni kívánják az átlag feletti jövedelműek átlag feletti ingatlanhoz jutását. A bevételek növelése kapcsán a kormányfő azt hangsúlyozta: rövid távon adókat és járulékokat kell emelni, ezt mutatják az európai példák is. A gyors egyensúlyi lépések után strukturális reformok következnek az oktatás, a tömegközlekedés finanszírozása, az egészségügy területén. Csak ezek teremtik meg az uniós fejlesztési források fogadásának feltételeit – tette hozzá. A program nagyságrendjében a kormányfő szerint meg kell állapodni, azon belül nyitott az egyes elemek cseréjére, de mint ismét leszögezte: aki ezt kéri, az mondja meg a kiveendő elem ellentétpárját.
Hol késnek a hatásvizsgálatok, meddig lesz szükség a megszorító intézkedésekre, hogyan jutott idáig az ország, ilyen rövid idő alatt kell végrehajtani a tervezett intézkedéseket? Ezekre a kérdésekre kívánt választ kapni tegnap az OÉT munkaadói és munkavállalói oldala. A legsúlyosabb kritikát Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ főtitkára fogalmazta meg: „az Új egyensúly program a munkahely-megszüntetés programja”. Hozzátette: azok viszik el a balhét, akik eddig is tisztességes közteherfizetők voltak. Széles Gábor főleg az adóterhek növelését bírálta, adótanácsadókra hivatkozva azt javasolta: a cégek települjenek át Szlovákiába.
A munkaadói oldal felszólalói között akadtak Gyurcsány-támogatók is. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a közös felelősségvállalásra emlékeztette az OÉT-tagokat: „a népszerűséget hozó taktikai egyezségek kedvéért mindenki lemondott a stratégiai változásokról”.
Demján Sándor, a VOSZ elnöke bár kritizálta a módot, elismerte a változások és a megszorítások szükségességét. Figyelmeztette a jelenlévőket, hogy bár Magyarország imázsa jó a befektetők körében, a tőkekivonások megindulnak ősszel, ha Brüsszel ismét nem fogadja el a konvergenciaprogramot. Épp ezért zsebbe kell nyúlni, de nem lehet mindenkit egyformán terhelni a megszorításokkal.
Az OÉT egyébként szerdán kapta meg azokat a törvénymódosításokat, amelyekről csütörtökön már tárgyalniuk kellett volna, így érdemben egyik oldal sem tudott felkészülni. Szűcs György, a munkaadói oldal szóvivője jelezte: reméli, jövő héten elkezdődhet végre az érdemi munka az OÉT-ben, és addig a hatástanulmányok is megérkeznek a kormánytól. A szakszervezetek egységesek voltak, keményen lehúzták az előterjesztések tartalmát és módját is. Elfogadhatatlannak minősítették, hogy a kabinet a tervezett súlyos megszorításokkal főleg a munkavállalókat sújtaná. Kifogásolták, hogy például a közszolgálatot érintő változásokról, az elbocsátásokról a sajtóból értesültek a szakszervezetek. Szabó Endre, a SZEF elnöke a többi között a létszámleépítésről érkező híreket kifogásolta, s követelte, hogy a kormány kezdje meg a közszolgálati érdekegyeztető fórummal a tárgyalásokat. Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője a korábban megkötött egyezségek – minimálbér-megállapodás, illetve a legkisebb keresetre vonatkozó adómentesség – betartását kérte számon.
A kormányfő az OÉT résztvevőitől újfajta hozzáállást kért („Uraim, nagyon kérem, próbáljunk meg egy másfajta tanácskozást!”) a „zsűrizés” helyett. „Ha a kormány hozza az újabb és újabb terveket, s azokra sorban rámondják, hogy nem jó, miért hívjuk egymást társadalmi partnernek?” – kérdezte a miniszterelnök. „Felelőségvállalás kell, nem bürokratikus meccsek”, és ha még pár hónapot elvitatkoznak az alapkérdésen, akkor „tényleg méltánytalan áldozatot kell hoznia” Magyarországnak – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. „Nem értek egyet a lassabb haladással” – mondta a miniszterelnök, aki ezért küzdeni is fog („még akkor is, ha a végén egyedül maradok”), mert mint magyarázta, az átmeneti időnek minél rövidebbnek kell lennie. Gyurcsány Ferenc a munkaadói oldalhoz fordulva az országból kivonuló társaságokkal való fenyegetésekre azt válaszolta, hogy „tessék, lehet menni”, de a nyugdíjasokat akkor is az államnak kell kifizetnie. Gügyögés helyett normális országot kell csinálni, részérdekek képviselete helyett együttműködési szándék kell – fogalmazott a kormányfő. KI–TE
