Hitelezővédelmet szolgáló szabályok

A készülő csődtörvénytől a Btk.-ig terjednek azok az igazságügyi és rendészeti minisztériumi megfontolások, amelyek új szabályokkal és a meglévők korszerűsítésével tennék hatékonyabbá a hitelezővédelmet. A sort feltehetőleg a közbeszerzési törvényt módosító, a tárca honlapján már olvasható, a vállalkozói körbetartozások mérséklését célzó előterjesztés nyitja meg. A tervezet megteremti a lehetőségét, hogy a nyertes ajánlattevő teljesítését elősegítő alvállalkozók ugyanazon jogokat élvezhessék, amelyek a fővállalkozót is megilletik. Egyértelművé teszi a teljesítési lánc bármely pontján szereplő cég jogosultságát, hogy inkaszszóval kényszerítse ki a fizetést a megbízójától, megrendelőjétől.

Az új csődtörvény elősegítheti a bajba jutott cég talpra állítását, illetve gyors, költséghatékony kivezetését a piacról. A törvényjavaslat 2007 tavaszán kerülhet az Országgyűlés elé. A törvény-előkészítők úgy látják: egyidejűleg akár a csődtörvényben, akár egy másikban, de gondoskodni kell az egyéni vállalkozások, alapítványok, egyesületek fizetésképtelensége esetén követendő eljárásról.

Az üzleti élet szereplői döntéseik meghozatalánál számítanak a társasági könyvvizsgáló munkájára. Fontos tehát, hogy ezt a tevékenységet megfelelő képesítési, összeférhetetlenségi és felügyeleti-ellenőrzési rendelkezések határozzák meg. A 2005 őszén elfogadott új uniós irányelvre figyelemmel szükség van új könyvvizsgálói törvényre is, nem kerülhető meg a mainál szigorúbb, független, pártatlan eljárást garantáló szabályozás.

Várhatóan korszerűsödik – a mainál gyorsabb, hatékonyabb permenetet tesz majd lehetővé – a gazdasági perek perjogi szabályozása: az elképzelések szerint két év múlva már új perrend érvényesülhet.

Várhatóan korszerűsödik – a mainál gyorsabb, hatékonyabb permenetet tesz majd lehetővé – a gazdasági perek perjogi szabályozása: az elképzelések szerint két év múlva már új perrend érvényesülhet. -->