Kitörési pontokat kereső ágazat

Habár Magyarország még korántsem jelentős szereplője a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemnek, a külgazdaság-politika kiemelt célja e „szektor” erősítése. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaságnak arra is rámutatott, hogy ugyan inkább a régión belül nyújtott határokon átívelő szolgáltatásexport dinamikus növelésére mutatkozik az első körben nagy lehetőség, de Magyarországnak esélye van arra, hogy messze túlnőjük a regionális rádiuszt.

A világ szolgáltatáskereskedelméből Magyarország egyelőre csak mintegy 0,47-0,48 százalékkal részesedik (az árukereskedelemben a súlya 0,6 százalék körüli), e téren a térségből például Cseh- vagy Lengyelország nagyobb szerepet játszik. A toplistán olyan fejlett államok találhatók, mint az USA, Nagy-Britannia, Németország, vagy a fejlődők közül az utóbbi időben Kína és India.

Jellemző adat az is, hogy miközben a fejlettebb régiókban a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya az összes foglalkoztatott körében hatvan-hetven százalékra tehető, addig nálunk még csak negyven-ötven százalék. A világkereskedelemnek ugyanakkor ez a szegmense jóval dinamikusabb fejlődést produkál, mint az árukereskedelem – s az előrejelzések szerint ez a tendencia a jövőben tovább erősödik. Magyarországon is hasonlóak a trendek: ennek az ágazatnak az éves exportbővülése a húsz százalékhoz közelít.

Ez nem véletlen: kormányzati szinten is igyekeznek ugyanis segíteni a szolgáltatásexportot – derül ki Garamhegyi Ábel szavaiból. Mint lapunk rámutatott: elsősorban például a szolgáltató központok által végzett szolgáltatások egy részénél vannak nagy esélyek erre – ezek az egész világra kiterjedően dolgoznak. Ilyenek az elmúlt pár évben sorra települnek meg Magyarországon, s állami eszközökkel (támogatási csomagokkal) is ösztönzik ezt a folyamatot. További sikerterület lehet a magyarok számára a szoftverfejlesztés; például az indiai Tata Consultancy Services magyar szakértők százait veszi igénybe külföldi projektjeinél. Potenciális térnyerő terület továbbá a humán orvosi szolgáltatások köre; elsősorban tesztek, analitikai eljárások jöhetnek szóba – véli Garamhegyi.

Ami a rásegítést illeti: a támogatáspolitikában a befektetésösztönzési mellett a kereskedelemfejlesztési eszközöket is igénybe veszik. Ez utóbbiak célja, hogy megmutassák az adott szakmáknak a magyar kínálatot. Sorra visznek ki magyar cégeket biotechnológiai vagy éppen informatikai nemzetközi vásárokra, kiállításokra, és az ilyen vállalkozások számára nemzetközi üzletember-találkozókat s egyéb bemutatkozási lehetőségeket is szerveznek.