Korrekció – áldozatokkal, amelyek többségét a lakosság viseli

Jövőre összesen 1120 milliárd forint körüli, a GDP 4,6 százalékának megfelelő fiskális megszorításra kerülhet sor, ez az idei bázishoz képest a GDP 3,3 százalékának megfelelő egyenlegjavulást eredményez – áll az OTP Bank elemzési központjának gyorsjelentésében, amely a kiigazítási csomag eddig bejelentett lépéseit értékeli. A szakértők megítélése szerint kérdéses lehet a kormány által remélt adóbevételek egy része, az emelkedő adókulcsok hatására fokozódó adóelkerülés és a még kialakulatlan jogszabályi keretek miatt. Összességében az idei évben várható megtakarítás a bejelentettnél kevesebb, 270 milliárd forint körül lehet. Jelentős tartalékokat látnak ugyanakkor a 2007-re tervezett intézkedésekben. A részben szándékos túlbiztosítás mellett feltételezhető, a kormány számolt azzal is, hogy a most bejelentett intézkedések egy része megbukik a hátralévő egyeztetéseken – vélik az OTP elemzői.
Annak ellenére, hogy összegében a vártnál nagyobb megszorító csomagot jelentettek be, annak szerkezete a várakozásokhoz képest csalódásra ad okot. Az adóemelések hatására az idei évben a bevételi oldal a megszorítások 64, 2007-ben pedig 81 százalékát teszi ki. A teljes adóterhelés nagy részét viselő szűk adófizetői réteg terheit tovább emelve fokozódhat az adóelkerülés, és tovább mérséklődhet a nemzetközi viszonylatban is alacsony foglalkoztatottság. A kiadás oldali korrekció ugyanakkor a fogyasztói ártámogatások kivételével marginális, és nem kezeli a hiány újratermelődését okozó strukturális folyamatokat. A nyugdíjrendszer, az egészségügy és az oktatás reformjával kapcsolatban kialakulatlannak tűnik a kormányzati koncepció, a közigazgatási intézményi összevonásokon elérhető 30 milliárd forint körüli megtakarítás pedig elhanyagolható a teljes kiigazításhoz képest. Jelentős kiadáscsökkenést eredményező szerkezeti átalakítások hiányában a kormányprogram szerint átmenetinek ígért növekvő adóterhelés enyhítésére középtávon sem lesz mód. Így a fiskális korrekció növekedési áldozatai jóval nagyobbak lehetnek az optimálisnál.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a túlnyomó többségében bevételnövelésen alapuló korrekciók hosszabb távon nem sikeresek, mert a magas és egyenlőtlen adóterhelés miatt a választások közeledtével a csomag felpuhul, így a rövid és középtávú implementációs kockázatok egyaránt erősek – áll a szakértők gyorsjelentésében. Az elvonások közel 70 százaléka a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét csökkenti. Az elemzők korábbi várakozásaihoz képest nagyobb a magasabb jövedelemmel rendelkező réteget érintő terhelések aránya (kamatadó, szolidaritási adó, szja-kedvezmények szűkítése, evakulcsemelés), azaz a jövedelemelvonás nagyobb részben a megtakarítások csökkenésében csapódhat le a fogyasztás visszaesésével szemben. A legnagyobb bevételi tételeket jelentő intézkedések, a középső áfakulcs 20 százalékra történő emelése, a munkavállalói járulékterhek emelkedése és a fogyasztói ártámogatások csökkentése ugyanakkor az alacsonyabb diszkrecionális jövedelemmel rendelkező réteget is sújtja. A vállalati szektort érintő nagyobb tételeket a tételes eho megtartása és a 4 százalékos szolidaritási adó bevezetése, valamint a tervezett 5 százalékpontos munkáltatói tb-járulék-csökkentés elhalasztása jelenti. A kiszámíthatatlan gazdálkodási és szabályozási környezet miatt emelkedő elvárt tőkeköltség és a belső keresletszűkülés miatt azonban ennél magasabbak a szektort terhelő közvetett hatások.
Ennek megfelelően a reálgazdasági hatásokat is jelentősre becsülik a közgazdászok. A lakosság nettó reálkeresetének 6-7 százalékos csökkenésével számolva a fogyasztás 2,5-3 százalékkal mérséklődhet. A fogyasztás jövőbeni pályájának megítélésekor felmerülő két alapvető kérdés, hogy mely jövedelmi rétegeket sújtják a takarékossági intézkedések, továbbá hogy a háztartások mennyiben tekintik tartósnak a jövedelmüket érintő megszorításokat.
A beruházások növekedési üteme jelentősen visszaesik 2007-ben, elsősorban a háztartási és a vállalati szektor lakásberuházásainak csökkenése miatt, így számítások szerint maximum 1-2 százalékkal nőnek a beruházások. A belföldi kereslet zsugorodása miatt az import növekedése is jelentősen lassul, ez a nettó export gazdasági növekedéshez történő nagyobb hozzájárulását eredményezi. Öszszességében a GDP növekedési üteme 2 százalék körüli szintre lassul.
Az elemzők a számítások során figyelembe vették, hogy számos intézkedés következtében (gáz-, hatósági árak, az áfa és jövedéki adók emelkedése) már ebben az évben jelentősen nő az infláció. Meglátásuk szerint az infláció az idei év végére elérheti az 5 százalékot. A jövő évben újabb hatósági áremelések és a várható másodlagos hatások, továbbá a válószínűleg gyengébb forint hatására az infláció év közben 7 százalékra kúszhat fel, az éves átlag pedig 6-7 százalék körül alakulhat. A folyó fizetési mérleg hiánya az említett hatások eredőjeként az idén várható 8 százalék körüli deficit után a GDP 5-6 százalékára eshet vissza 2007-ben. A gazdaság nettó külső finanszírozási igénye a növekvő EU-transzferek miatt valószínűleg a GDP 5 százaléka körül alakul a jövő évben.
Az elemzés megjegyzi: a csomag piaci fogadtatása kedvezőtlen volt. A részben globális folyamatokra visszavezethető országkockázati prémium emelkedése a forint árfolyamát közel 3 százalékkal gyengítette. Az állampapír-piaci hozamok a hozamgörbe teljes szakaszán 20-40 bázisponttal emelkedtek. Az elmozdulás 10-15 bázisponttal meghaladja a zlotyhozamok emelkedését, ez a kockázati megítélés romlására utal annak ellenére, hogy egy jelentős költségvetési egyenlegjavulást eredményező csomagot jelentettek be. (Ezek a hatások nem tartalmazzák a Standard & Poor’s leminősítésére adott reakciókat.)
A negatív piaci fogadtatásban több tényező is szerepet játszott: 1. A globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével jellemezhető kedvezőtlen a nemzetközi környezet. 2. Nem tisztázott az idei hiány valós mértéke, és hogy a kormány által kalkulált hiánycsökkenés pontosan milyen bázishoz képest értendő. 3. A fiskális transzparencia és a hitelesség szintje alacsony, az implementációs kockázatok miatt kérdéses, hogy a beterjesztett csomag mekkora tényleges egyenlegjavulást eredményez. 4. A csomag szerkezetének megítélése kedvezőtlen. 5. A miniszterelnök gyengébb árfolyamot és alacsonyabb kamatszintet kívánatosnak tartó nyilatkozata tovább erősítette az inflációs várakozásokat, miközben növelte a pénzpiaci bizonytalanságot.
A fenti tényezők miatt nem csökkent az euró bevezetésének várható időpontjával kapcsolatos bizonytalanság sem. A csomag alapján az inflációs nyomás számottevő emelkedése várható, amelyet csak részben okoznak egyszeri – a monetáris politika által figyelmen kívül hagyandó – tételek. A gázár és a jövedéki adók több ütemben történő emelése, valamint az árfolyam gyengülése, illetve a magas nominális bérdinamika a tovagyűrűző hatások miatt már mindenképpen releváns a monetáris politika szempontjából is, különösen, hogy az inflációs tehetetlenség magas Magyarországon – hívják fel a figyelmet a szakértők.