Közel tízszázalékos lesz a hiány

Kiigazító lépések után még az eddigi legmagasabb hiánynál is nagyobb, közel 10 százalékos lesz az idén a költségvetés GDP-arányos deficitje, azonban még a jócskán felfele srófolt szám megvalósulása is kockázatot hordoz magában – így lehet tömören összefoglalni a tegnapi nap kormányzati beismeréseit a büdzsé kapcsán. Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök a parlamentben a kormányprogram vitájában elismerte, hogy a kabinet eredeti céljánál jóval rosszabb egyenleggel fog zárni a 2006. évi államháztartás. Az eddigi 6,1 százalékos hivatalos tervvel szemben a kabinet intézkedései után 9,4-9,5 százalékra duzzadhat a GDP-arányos költségvetési hiány az uniós módszertan szerint, ez lényegében összhangban van az IMF néhány nappal ezelőtti becslésével. (Ez a nyugdíjkorrekció nélküli szám, a kormányfő azonban a korrekcióval számolt, 8 százalékos adatot jelentette be. Lapunk meglátása szerint azonban az összehasonlítás és az eurózóna-kritériumok szem előtt tartása a nyugdíjkorrekció nélküli számokat indokolja.)
Az eddig hangoztatottnál magasabb hiány részben egyszeri tételekre vezethető vissza – derült ki Veres János pénzügyminiszter tegnapi, rögtönzött sajtótájékoztatóján. A Gripen vadászgépek költségeinek elszámolása 70 milliárd forinttal (0,3 százalékponttal) dobja meg a deficitet, bizonyos autópálya-szakaszok költségvetésen belüli számbavétele 130 milliárd forinttal (0,5-0,6 százalékponttal) rontja a szaldót, míg egyéb, külön meg nem nevezett tételek 300 milliárddal járulnak hozzá az egyenleg romlásához. Ez – csakúgy, mint az eddig legrosszabb szaldót felmutató 2002-es évben – minden bizonynyal állami vállalatok adósságátvállalását takarja. Veres csak annyit volt hajlandó elárulni erről, hogy ez részben „a BKV-val és a MÁV-val kapcsolatos kiadásokkal” van összefüggésben. A tárcavezető lapunk kérdésére elmondta, hogy a kabinet a GDP 0,9 százalékára rúgó, PPP-ben építendő sztrádaszakaszok költségeit nem számolta be a megemelt célba. Az igencsak kétesélyes megítélés miatt azonban ez a tétel komoly kockázatot hordoz a magasabb tervezett deficit megvalósulását illetően.
Nem egyszeri tételek is hozzájárulnak a rosszabb szaldóhoz, a negatív hatást enyhítendő pedig intézkedéseket kíván hozni a kormány. (A maradványtartási kötelezettséget néhány területen nem sikerül tartani, a gyógyszerkassza jócskán túllépi az előirányzatot – ezeket hozta fel példaként a tárcavezető.) A lépések nélkül ezen az ágon szintén 500 milliárd forintos deficittúllépés következne be, ám a kormány 350 milliárd forintos idei intézkedéscsomaggal ezt részben ellensúlyozni kívánja. A korrekció fele-fele arányban támaszkodik a bevételi és kiadási oldalra, a konkrét intézkedéseket azonban csak szombaton ismerteti Gyurcsány. Veres egyúttal jelezte, hogy a lépések egy része érinti majd a 2007-es évet is: jövőre 1000 milliárd forintra rúghat a korrekció. Ez lapunk értelmezése szerint vélhetően nem azt jelenti, hogy az idei hiánynál enynyivel kisebb lehet a deficit 2007-ben. Inkább úgy kell tekinteni a szóban forgó 1000 milliárdos intézkedéshalmazra, mint aminek hatására a szaldó ennyivel lesz jobb annál, mint ha minden törvénybe iktatott szabály életben maradna.
Gyurcsány Ferenc újból elismerte: az egyensúlyi problémában több felelőssége van a 2002 és 2006 közötti kormánynak, még akkor is, ha a folyamat már az ő hivatalba lépése előtt elkezdődött. Elmondása szerint az Orbán-kormány 50 százalékkal emelte a köztisztviselői béreket, átalakította a lakástámogatási rendszert, az MSZP-SZDSZ koalíció pedig a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat emelte, az autópályákat építette. A szaktárca munkatársainak eddig nem volt felhatalmazásuk a hiányprognózis módosítására – mondta Veres. A hiánycél megemelése időpontjának okát firtató kérdésre válaszul a miniszter hozzátette: a választások előtt politikai kockázatot hordozott volna magában egy ilyen lépés. BR–TE

Ez azonban csak látszólag jó hír: a múlt év hasonló időszakával összevetve a kisebb hiányra lehetett számítani, ám a PM inkább alárendelte az előrejelzését annak a közel egy éve érzékelhető kommunikációs stratégiának, amely a prognózisban jelzett egyenlegnél kedvezőbb tényleges szaldóval igyekszik „eladni” a fiskális szigor látszatát.

Mindhárom alrendszer jobban teljesített a tárca által vártnál: a központi költségvetés 30, az elkülönített állami pénzalapok 3, míg a tb-alapok 1 milliárddal zártak kedvezőbben. Május végére ezzel 981 milliárd forint hiány halmozódott fel év elejétől.

Ez azonban csak látszólag jó hír: a múlt év hasonló időszakával összevetve a kisebb hiányra lehetett számítani, ám a PM inkább alárendelte az előrejelzését annak a közel egy éve érzékelhető kommunikációs stratégiának, amely a prognózisban jelzett egyenlegnél kedvezőbb tényleges szaldóval igyekszik „eladni” a fiskális szigor látszatát.

Mindhárom alrendszer jobban teljesített a tárca által vártnál: a központi költségvetés 30, az elkülönített állami pénzalapok 3, míg a tb-alapok 1 milliárddal zártak kedvezőbben. Május végére ezzel 981 milliárd forint hiány halmozódott fel év elejétől. Vélemény Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője: A piac titokban arra számított, hogy az idei hiánycélt a korrekció után tartani tudja a kormány, ám ez mégsem következett be. Szembetűnő, hogy 2002-vel kezdve immár ötödik egymást követő esztendőben véti el a kabinet a hiánycélt, miközben néhány hete még teljes mellszélességgel a cél tartását hangoztatták a tisztviselők. Ezen a gyakorlaton változtatni kellene, hiszen a mostani bejelentés hitelességi szempontból inkább fekete pontként értékelhető. Ugyan a jövő évre beharangozott 1000 milliárdos korrekciós program összegszerűségét illetően biztató, ám annak szerkezete legalább olyan fontos. Minél nagyobb mértékben támaszkodik egy stabilizáció a kiadási oldalon elérhető megtakarításokra, annál egészségesebb – ezt szem előtt tartva az a terv, miszerint a hiánylefaragás háromnegyedét a bevételi oldalon kívánja elérni a kormányzat, semmiféleképpen sem jó hír.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője: A piac még nem emésztette meg a bejelentést, hiszen egyelőre nem látszik, mit takarnak a számok, így nem dönthető el az sem, hogy az ígért intézkedések kihatásai reálisak-e. Mellbevágó, hogy úgy 9,4-9,5 százalékos az új hiánycél, hogy a kabinet 350 milliárd forintos kiigazítást hajt végre, vagyis lépések nélkül 11 százalék közelében lenne a deficit. Ugyan ez is tartalmazhat adósságátvállalásokat, ám az eddigi „csúcstartó” 2002. évi hiányban is voltak ilyen tételek. Komoly kihívásokkal néz szembe a kabinet, hiszen a magas deficit mellett az államadósság is bőven a 60 százalékos maastrichti kritérium felett lesz és emelkedik, csakúgy, mint az infláció. Az adóváltoztatások előtt alaposan meg kell fontolni, hogyan alakul Magyarország tőkevonzó-képessége, növekedési üteme. A jövő évre beharangzott 1000 milliárdos csomag megvalósítására nem lehet mérget venni, legalábbis az elmúlt évek tapasztalata ezt mondatja. -->