Most akkor ki is viseli a megszorítások legnagyobb részét?
A versenyképesség növelésének szándékával indokolta Katona Tamás a Pénzügyminisztérium államtitkára, azt, hogy a kormány tervezett egyensúlyjavító intézkedései a lakosság terheit a vállalkozásokénál nagyobb mértékben emelik. Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának csütörtöki ülésén az államtitkár ugyanakkor kiemelte, hogy a lakosság terhei nem nőnek olyan mértékben, ami a reálkereseti pozíció romlásához vezetne. Célként fogalmazta meg, hogy a gazdaság a növekedés átmeneti lassulását követően újra gyorsuljon és megtartsa egészséges szerkezetét. Ellenzéki képviselők a kormány jogalkotásának kiszámíthatóságát, részletes hatástanulmányok kidolgozását hiányolták és alkotmányossági aggályokat vetettek fel. Keller László (MSZP) megfogalmazása szerint nincs könnyű dolga az intézkedéseket prezentáló kormányzati képviselőknek, de hozzátette, hogy a tervezett lépések kényszerhelyzetben születtek és az igazságosság irányába hatnak, mivel szolidaritási elemeket is tartalmaznak.
Az államtitkár szavainak ellentmondani látszanak a különböző sajtóértesülések, számítások. az origo összeállításából például az derül ki, hogy a megszorítások legnagyobb terhét a vállakozások viselik majd. a lap a házipénztár-adó bevezetésével, az eva és a társasági adó, a járulékterhek és járulékminimum emelésével indokolja véleményét.
Való igaz, aki evázik, egyrészt 10 százalékos adóemelést kap, másrészt az eddigi minimálbér helyett szeptembertől annak kétszerese után lesz köteles járulékokat fizetni. Az az evázó társas vállakozó, aki nem bevételi nyilvántartás szerint evázik, és felhalmozott készpénze van a házipénztárában, házipénztár-adóval is számolhat.
Itt meg kell jegyezni, hogy Zara László adószakértő szerint valójában olyan mértékű kedvezményeket vehetnek majd be ezzel egyidőben, hogy mégsem jelentkezik dupla akkora terhelés az evásoknál.
A nem evázó társas vállalkozások 20 százalékos házipénztár-adót, elvárt jövedelem utáni minimális társasági adót és 4 százalékos "szolidaritási" társasági adóemelést kapnak.
Minden egyéni és társas vállalkozásnak le kell nyelnie az egyéni eb-járulék 3 százalékos emelését és a járulékminimum duplájára emelését (tényleges jövedelme alapján utóbbi alól mentesülhet).
Lapunk értesülése szerint a nagy cégek közül többen fontolgatják az említett szolidaritási adó bevezetése miatt Magyarország elhagyását. Olyan cégekról van szó, amelyek több tízmilliárd forintot fizetnek a büdzsébe. Ez sem amellett szólna, hogy Magyarország képes lenne megőrizni versenyképességét. (MTI-origo-VGO)
