Nehéz feladat az állások számának növelése

Az ILO-hoz hasonlóan a második Gyurcsány-kormány a fejlődés húzóágazatainak szintén a modern ipart, az innovatív ágazatokat, az üzleti és kereskedelmi szolgáltatásokat (ezen belül az üzleti szolgáltató központokat) és az idegenforgalom területét tartja. A kormányzat már az előző négy évben felismerte, hogy a munkaerőpiac fejlődéséhez Magyarországon sem elegendő a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővítéséhez egyéb eszközökre is szükség van. Az előző ciklusban főleg járulékkedvezményekkel igyekezett a kormány ösztönözni a vállalkozások álláshelyteremtését. A Világgazdaság érdeklődésére Csizmár Gábor volt munkaügyi miniszter – várhatóan az új szaktárca államtitkára – elmondta: a foglalkoztatás szélesítését segítő járulékkedvezmények továbbra sem szűnnek meg. Sőt a közeljövőben indulhat a Start extra program, amely az 50 évesnél idősebb és az ország legelmaradottabb településein élő tartósan munkanélkülieket alkalmazó cégeket ösztönzi úgy, hogy az első évben nem kell járulékot fizetniük a felvettek után, s a második évben is csak 15 százalékot.

Az idén januártól már egyébként is kevesebb közterhet fizethetnek azok a munkaadók, akik tartósan munka nélkül lévő 50 éven felülieket vesznek ki a regisztrációból. A kedvezmény mértéke jelenleg a társadalombiztosítási járulék 50, sőt akár 100 százaléka is lehet, feltéve, ha a havi kereset nem haladja meg a bruttó 90 ezer forintot.

A Start program „sima verziója” tavaly októbertől indult el, s a 25 év alatti fiatalokat segíti az elhelyezkedésben. Ha a munkába állás előtt a pályakezdő kiváltja a lakóhely szerint illetékes APEH-nél a Start-kártyát, akkor a foglalkoztató az első évben 15, a másodikban 25 százalékos járulékfizetési kedvezményt kap, sőt a minimálbér másfélszereséig tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetnie. A kormány tervei szerint ez a program is kibővül, és a fiatalokhoz hasonló járulékkedvezményt kapnak a hosszan tartó munkanélküliségből vagy a kisgyermekük gondozása után az álláspiacra visszatérők is. A jelenlegi ösztönzőrendszerben, ha gyermeknevelésből (gyesről, gyedről, gyetről) vagy hozzátartozó gondozása után a munkaerőpiacra visszatérőt foglalkoztat egy cég, akkor maximum bruttó 90 ezer forintos keresethatárig nem kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulék 50 százalékát.

A szintén január óta működő, úgynevezett kkv+ programban azok az egyéni vállalkozók, mikro-, kis- és középvállalkozások és civil szervezetek, amelyek minimum három hónapja nyilvántartott állást keresővel bővítik a létszámukat, egy évig mentesülnek a munkáltatói járulékok megfizetése alól. A Lépj egyet előre! program indirekt módon ösztönzi a foglalkoztatást. A célkitűzések szerint 11 ezren vesznek részt benne, a nyolc általánost el nem végzettek befejezhetik az általános iskolát, az alap- és középfokú képesítést szerzettek szakképesítéshez juthatnak – ezáltal kapósabbak lehetnek az álláspiacon.

A járulékkedvezményen túl a beruházók, a foglalkoztatottak számát bővítő vállalkozások számára jelenleg több adókedvezmény is rendelkezésre áll. Tavaly lépett életbe, hogy a legfeljebb öt főt foglalkoztató mikrovállalkozások minden új alkalmazott után a minimálbér éves összegével csökkenthetik a társaságiadó- (illetve szja-) alapjukat. 2005-től például kevesebb iparűzési adót kell fizetniük a létszámukat bővítő vállalkozásoknak. Azok a társaságok, ahol az alkalmazottak átlagos létszáma emelkedik, minden többletfoglalkoztatott után személyenként egymillió forinttal csökkenthetik az iparűzésiadó-alapjukat.

A munkahelyteremtés komoly kihívás lesz a kormány számára, széles körű támogatások, kreatív foglalkoztatást bővítő intézkedések nélkül ez kudarcba fulladhat. A KSH adatai is indokolják a mihamarabbi cselekvést, a munkanélküliek száma ugyanis az idén február–áprilisban 319 ezer volt, ez 18 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. Csizmár Gábor azonban bízik abban, hogy a következő négy évben százezer új munkahely jöhet létre Magyarországon.