Német botrány a szolidaritási adónál
Tehernövelés. A világ néhány országában már volt vagy van is példa a Magyarországon tervezetthez hasonló szolidaritási különadóra. A budapesti kormány által is mintaként hivatkozott Németországban 2020-ig 156,5 milliárd eurós bevételt várnak a keleti tartományok felzárkóztatására 1995-ben bevezetett szolidaritási adóból.
Ennek felhasználása azonban az utóbbi időben éles politikai viták középpontjába került. A berlini kormány illetékesei a napokban találkoztak az öt érintett tartomány pénzügyminiszterével, és felszólították őket, hogy a segélyt csak a törvényben meghatározott célra, vagyis az infrastruktúra fejlesztésére költsék. A rendreutasítást az váltotta ki, hogy kiderült: Türingia és Szász-Anhalt az alapból a rendelkezésére bocsátott pénz egy részét oktatásra fordította. A szövetségi pénzügyminisztérium szerint a keleti államok a 2004-ben kapott 8,5 milliárd eurónak mindössze 39 százalékát költötték az infrastruktúrára; Berlin városa állítólag a teljes összeget törvénytelen célokra fordította. A tartományok visszautasítják, hogy ha a pénzt oktatásra, a rendőrségre vagy a közigazgatásra költik is, az a segély elpocsékolását jelentené. A szövetségi kormány azonban közölte: nem áll szándékában enyhíteni a felhasználási szabályok szigorán. Németország eredetileg 2004-ig tervezte szedni az szja 5,5 százalékában megállapított szolidaritási adót, ám 2001-ben a vonatkozó törvény hatályát 2020-ig tolták ki.
A német szolidaritási adónál is konkrétabb célt szolgált az Olaszországban 1997-ben bevezetett euróadó. Ennek révén Róma 3,5 ezer milliárd lírás pótlólagos bevételt ért el abból a 12 ezer milliárdból, amely a GDP 0,6 százalékát jelentő költségvetési hiány csökkentéseként az euró 1999-es bevezetéséhez szükséges volt. Az euróadó valójában nem pluszterhet jelentett, hanem a vállalati adók egy részének előre hozatalát; uniós tisztviselők egy része éppen ezért szélhámosságnak is bélyegezte az intézkedést.
Szolidaritási adóként ismerik Belgiumban azt a járulékot, amelyet az alkalmazottaiknak cégautót biztosító vállalatoknak kell fizetniük, ha a dolgozók a járművet magáncélra is használják. A korábban a juttatás értékének 33 százalékára rúgó terhet tavaly óta az autó szén-dioxid-kibocsátásának alapján határozzák meg. A befolyó bevételek a társadalombiztosítást gazdagítják.
Tragikus körülmények között kényszerült tavaly szolidaritási adó bevezetésére Burundi. A kis közép-afrikai ország két megyéjét sújtó éhezés nyomán 2004 végén pár hónap alatt mintegy százan veszítették életüket; a kormány különadó bevezetését rendelte el egymillió ember megsegítésére. A miniszterek és a törvényhozók fizetésének nyolc, a köztisztviselőkének pedig két százalékára rúgó szolidaritási adót a háztartásoktól beszedett egyszeri, kisebb összegek egészítették ki.
Az Európa számos országában létező vagyonadót egyedül Franciaországban nevezik szolidaritási adónak. Ezzel az évi 720 ezer eurónál nagyobb jövedelmet szerző magánszemélyeket terhelik; mértéke 0,55 százaléktól sávosan emelkedik a 15 milliós jövedelem felett szedett 1,8 százalékra.
Magyar kormányzati elképzelések
Hazánkban szeptemberben, illetve a jövő év elején debütálna a szolidaritási adó a kormány szándékai szerint. Az előbbi időpont a vállalkozásokra vonatkozik: a társaságiadó-alanyoknak négy százalékot kellene leróniuk az adózás előtti eredményük után. Ez azt jelenti, hogy a társaságiadó-kedvezményekkel nem csökkenthetik adóalapjukat, ám a társasági adó kiszámításakor figyelembe nem vehető ráfordítások közül néhányat itt érvényesíthetnek. Előbbi különösen kedvezőtlen szabály, hiszen a külföldi tulajdonú, hazánkban megtelepedett cégek befektetési döntéseik meghozatalakor hangsúlyt helyeztek az alkalmazható társaságiadó-kedvezményekre.Szakértők szerint ezért ez igen rossz üzenet az üzleti szféra felé. Lapunk úgy tudja, több olyan cég hagyhatja el Magyarországot a szóban forgó intézkedés hatására, amely több tízmilliárd forintot fizet be jelenleg a büdzsébe. Így könynyen elképzelhető, hogy a kabinet eme teherrel kapcsolatos bevételvárakozása (az idén 40, jövőre 170 milliárd forint) jócskán túlzónak bizonyul.
A magánszemélyeket is sújtják a szolidaritási adóval. Nekik az összevont éves jövedelem mindenkori járulékplafon feletti része (ez most 6,05 millió forint) után kell 2007. január 1-jétől szintén négyszázalékos adót fizetni ilyen jogcímen. Ez 24 milliárd forintot vehet ki a lakosság zsebéből jövőre a kabinet tervei szerint. A két lépés pikantériája, hogy a törvényjavaslat egy szóval sem említi, hogy az említett elvonások csak átmeneti jellegűek lennének.
Szakértők szerint ezért ez igen rossz üzenet az üzleti szféra felé. Lapunk úgy tudja, több olyan cég hagyhatja el Magyarországot a szóban forgó intézkedés hatására, amely több tízmilliárd forintot fizet be jelenleg a büdzsébe. Így könynyen elképzelhető, hogy a kabinet eme teherrel kapcsolatos bevételvárakozása (az idén 40, jövőre 170 milliárd forint) jócskán túlzónak bizonyul.
A magánszemélyeket is sújtják a szolidaritási adóval. Nekik az összevont éves jövedelem mindenkori járulékplafon feletti része (ez most 6,05 millió forint) után kell 2007. január 1-jétől szintén négyszázalékos adót fizetni ilyen jogcímen. Ez 24 milliárd forintot vehet ki a lakosság zsebéből jövőre a kabinet tervei szerint. A két lépés pikantériája, hogy a törvényjavaslat egy szóval sem említi, hogy az említett elvonások csak átmeneti jellegűek lennének. Vélemény Vadász György, a BKIK alelnöke
Kizárólag átmeneti ideig tudjuk elfogadni a vállalkozásokra kivetendő szolidaritási adó bevezetését, csakúgy, mint a többi megszorító intézkedést. A kamarák érdekeltek abban, hogy minél hamarabb végbemenjen az államháztartás reformja, megvalósuljon a nagy elosztórendszerek érdemi átalakítása és helyreálljon a költségvetés megbomlott egyensúlya. Ha ez nem történik meg, nem lehet beszélni modern, versenyképes gazdaságról. Belátjuk, hogy mindezek eléréséhez kényszerlépésekre van szükség, s tisztában vagyunk azzal, hogy előbb jönnek a ráfordítások, s csak később az eredmények. A törvényjavaslat szövegében ugyan nincs benne, hogy nem állandó intézkedéssel állunk szemben, a mi véleményünk szerint azonban legkésőbb 2008 végéig tarthat az átmeneti idő, maximum eddig élhet a szolidaritási adó. Határozott álláspontunk szerint ez az adónem semmiképpen sem épülhet be az adórendszerbe.
Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere
A legelső probléma a vállalkozások szolidaritási adójával, hogy az határozatlan időre szól, a normaszöveg egy szóval sem említi, hogy csak átmeneti teher. Másrészről az adó alapjának megállapításánál a társaságiadóalap-korrekciós tételeket nem lehet és nem is kell figyelembe venni, emiatt egyúttal több módon ad adókikerülésre is lehetőséget a szabályozás: jó pár olyan ráfordítás elszámolható az adóalap terhére, amellyel egyébként a társaságiadó-alap esetében nem lehet élni. Ez tovább erősíti a hazai adórendszer azon vonását, hogy kiszámíthatatlan, nehezen tervezhető és ezért az adózók által terhesnek, olykor méltánytalannak tartott közterhek megfizetése elvárt ugyan, azonban egyszersmind könnyen elkerülhető, amely nem segíti elő az fizetési morál javulását. A szolidaritási adó a vállalkozást motiváló, a versenyképességet javító tényezők hatását nagyban lerontja, hiszen a társaságiadó-kedvezményeket nem lehet figyelembe venni az adó alapjánál.
-->
