Öngólt rúgott a kormány a banki különadó meghosszabbításával?

A kamattámogatás megadóztatása helyett helyesebb lett volna a kamattámogatás megszűntetése - nyilatkozta az MTI-nek Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója. A bankoknak a lakáshitelekhez adott állami kamattámogatás után a kormány hétfői döntése szerint 20 százalékos járadékot kell fizetniük, amitől a büdzsé 25 milliárd forintos bevételt vár jövőre.

Király Júlia szerint a piactorzító különadó meghosszabbítása politikai döntés eredménye, ötletelésnek tűnik, és öngólt rúgott vele a kormány. Az intézkedés elsősorban a jelzálog-hitelintézetek helyzetét rontja, köztük az állam többségi tulajdonában lévő FHB Jelzálogbankét, amelynek vagyonát a kamattámogatás után fizetendő járadék bevezetése leértékeli - hívta fel a figyelmet.

A kormány szombaton ismertetett Új egyensúly című programja szerint még meghosszabbították volna a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra eredetileg két évre - 2005-re és 2006-ra - kirótt különadó hatályát, sőt a biztosítókra is kiterjesztették volna, ami a kormány kalkulációi szerint jövőre 50 milliárd forint bevételt eredményezett volna. Hétfőn azonban a bankok meglepetésére már egy új elvonási formát ismertettek a kormányszóvivői tájékoztatón: e szerint a bankoknak kell az állami kamattámogatásra vetítve 20 százalékos járadékot fizetniük, ennek bevételi vonzata 25 milliárd forint. A most érvényes különadó szerint a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak választásuk szerint vagy 8 százalék többlet társasági adót, vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kell befizetniük a büdzsébe, ami tavaly 36 milliárd forint bevételt eredményezett.

A banki szféra szereplőinek azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mi a vetítési alap. Ugyanis, míg a mostani többletteher viszonylag arányosan oszlik meg a bankok között, a kamattámogatásra vetített járadék alapvetően két hitelintézetet - az OTP-t és az FHB-t - terhel, aminek következménye a két tőzsdei cég részvényeinek árfolyamában már látható is.

A biztosítókról, amelyek a pénzügyi vállalatok közül két éve egyedül mentesültek a pénzügyi szférára kirótt különadó megfizetése alól, hétfőn már nem esett szó, amint az eddig a különadó fizetésére kötelezett pénzügyi vállalkozásokról sem. A piac szerint rendkívül jó érdekérvényesítési képességű biztosítókról nem feledkezett meg a kormány - derült ki a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Veres János pénzügyminiszter szerint a biztosítók esetében a különadó bevezetése alkotmányossági aggályokat vet fel, ám keresik az alkotmányos megoldást. Tőlük és a pénzügyi vállalkozásoktól együttesen 25 milliárd forintot szeretnének beszedni az extra adóval. Kedden az is kiderült, hogy nem csak a lakáshitelek, hanem az üzleti szférának nyújtott, államilag támogatott hitelek után is meg kell fizetni a járadékot, ami ismét változtat a teher piaci szereplők közötti elosztásán. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter szerint még kedden benyújtják a parlamentnek, így végre eloszlik a pénzügyi szféra extra adója körüli homály. (MTI)