Repedezik a svéd jóléti modell
Svédországban a hivatalosan számított öt százaléknál háromszor magasabb a munkanélküliség – állítja a McKinsey Global Institute. A tanácsadó cég kutatói a munkanélküliek közé számolják azokat is, akik különböző kormányzati átképzési programokban vesznek részt, vagy hosszú távú betegállományban vannak. A potenciális munkanélküliek 15 százalékos aránya azt mutatja, hogy korántsem olyan sikeres a svéd szociális modell, mint azt a legtöbben gondolják.
A helyzet ráadásul fokozatosan romlik majd, ha Stockholm nem hajt végre mélyreható reformokat – figyelmeztet országjelentésében a McKinsey. A következő tíz évben 100-200 ezer állást telepítenek olcsóbb bérű országokba a vállalatok, ha a svéd kormány nem teszi vonzóbbá az üzleti környezetet. Elsősorban a balti országok, Lengyel- és Oroszország számít kedvelt tevékenységkihelyezési célpontnak a cégek számára.
Az elemzés elismerően szól a svéd gazdaság teljesítményéről, rámutatva, hogy 1995 óta évente átlagosan 2,7 százalékkal nőtt a GDP. A siker elsősorban a deregulációnak és a magánszféra javuló termelékenységének volt köszönhető – teszik hozzá. Ez a hatás azonban nem tart a végtelenségig. A lakosság elöregedése és a jóléti kiadások ebből adódó növekedése miatt tíz-húsz éven belül összeomolhat az államháztartás. Az adókat drasztikusan emelni kellene, ám a szociális ellátások színvonalának romlását így is nehéz lenne elkerülni. Ennek megelőzésére ösztönözni kell a magángazdaság termelékenységének további növekedését, és a közszférában is hatékonyabbá kell tenni a munkavégzést – szorgalmazza a McKinsey.
A svéd szociális modell erodálódását az is jelzi, hogy az OECD jóléti országranglistáján Svédország 2003–2004 között az ötödikről a 112. helyre zuhant vissza. A jóléti és foglalkoztatási problémák várhatóan a szeptemberi parlamenti választások előtti kampányban is kiemelt teret kapnak – mutat rá a Financial Times.
