Tíz év és ötödével kevebbet keresünk a csehekhez képest?
Nagy dilemmában lehetnek a monetáris tanács (mt) tagjai, mivel a költségvetési kiigazító csomag mértéke és szerkezete, illetve az államháztartás helyzetével kapcsolatos kormányzati kommunikáció alapján mind a kamatemelésnek, mind pedig a kamatcsökkentésnek lehetnek indokai – vált világossá az AmCham és az ICEG budapesti konferenciáján. A 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése szeptembertől csak átmenetileg dobja meg az árindexet, ezért erre a jegybank kamatmeghatározó testületének nem kell reagálnia; az állami beruházások és az állami fogyasztás mérséklődése, a transzferek csökkenése, egyéb adóemelések (például a munkavállalói egészségbiztosítási járulék) pedig a lazítás irányába mutatnak – mondta Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a szabályozott árak növelése (a gáz és az áram drágulása) ugyanakkor tartósan inflatórikus hatású, ami a kamatemelés szükségességét támasztja alá. Barcza György, az ING Bank vezető elemzője a szigorítás melletti érvként fogalmazta meg, hogy a piac ráébredt a hiányproblémákra, amit hozamemelkedéssel „honorált”. A monetáris tanácsnak már ma szembe kell néznie a dilemmával, és döntést kell hoznia a kamat mértékéről. Mindenesetre Veres János pénzügyminiszter a Dow Jonesnak adott interjújában nem mulasztott el üzenni a tagoknak: szerinte nincs okuk az emelésre.
Éles kritikát fogalmazott meg Barcza a magyar teljesítmény kapcsán. A hazai felzárkózást a dél-európai konvergenciához hasonlította, amikor az államháztartási egyensúly problémáit a bevételek emelésével kívánják előbb megoldani, de az újratermelődik, majd az elinflálással próbálkozik a gazdaságpolitika. Ez oda vezet, hogy tíz év múlva regionális versenytársainkhoz – például a csehekhez – képest 20 százalékos elmaradás fog mutatkozni a bérek, jövedelmek terén. Az elemző hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozás adta lehetőségeket nem használta ki megfelelően Magyarország.
Hamecz a költségvetési stabilizációs csomagot a jó irányba tett első lépésként értékelte, mivel jelentősen enyhíti a fizetési mérleg hiányát, ám szerinte tovább kell haladni az úton. Rámutatott: a fiskális megszorítás mértéke nagyobb a Bokros-csomagénál, ám a mostani lépéshalmaz szerkezete a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából rendkívül gyenge, hiszen jórészt a bevételekre koncentrál és inflatórikus hatású. Az MNB számításai szerint a kormány jövő évre prognosztizált ötszázalékos GDP-arányos hiánycélja elérhető, és a 2008-as deficitterv is technikailag lehetséges, mégis a múlt óvatosságra int a megvalósítást illetően.
A kiadási oldalt érintő megtakarítási lépéseket hiányolta több előadó is, köztük László Csaba, a KPMG partnere és Zara László, az adókamara elnöke. A volt pénzügyminiszterrel egyetemben az AmCham részéről Rencz Botond különösen a vállalkozások négyszázalékos szolidaritási adóját nehezményezte, mondván: a nagy hozzáadott értéket idehozó, illetve idehozni kívánó külföldi cégek szemében az adókulcs mértéke és stabilitása döntő tényező a befektetési határozat meghozatalakor, a vállalkozásokat sújtó adó bevezetése ezért különösen káros a jövőbeli tőkebeáramlás, üzleti döntések szempontjából. BR
