Több kritika, mint dicséret - Hol van a munkaadók egysége?
Néhány napos tétovázás után kezdenek véleményt alkotni a vállalkozói érdek-képviseleti szervezetek a kormány által bejelentett, Új egyensúly néven megjelentetett intézkedéscsomagról. Egyetértő és kritikus hangok egyaránt hallatszanak; ami közös bennük, hogy elismerik: ennek a munkának végre el kellett indulnia. Az viszont meglepő, hogy ezúttal nem egységesen lépnek fel a gazdasági csoportokat képviselő szervezetek, amelyek, mint emlékezetes, a választásokat követő napon jelentették meg Megállapodás a jövőért elnevezésű közös kiáltványukat. A kezdeményezéshez először 16, majd újabb hét szervezet csatlakozott. Sajtóhírek szerint az aláírók közül többen felvetették, hogy most egy újabb, még élesebb hangú kiáltványt kellene megfogalmazniuk, ám ez a terv végül megosztotta a szereplőket. Más információink szerint viszont éppen abban egyeztek meg az aláírók, hogy ezúttal külön-külön hallatják a hangjukat, mert így megtöbbszörözve mondhatják el érveiket, hangsúlyosabban jeleníthetik meg az általuk képviselt gazdasági csoportok speciális érdekeit.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezetősége üdvözli, hogy a kormány felismerte a gazdasági változtatások szükségességét, és bátran nekivág a költségvetési egyensúly helyreállításának. Ám aggódnak, „mert a most bejelentett adóintézkedések jelentősen rontják az ország versenyképességét; a gazdaság élénkítése helyett lassulást eredményeznek; az adófizetők körének szélesítése helyett azokat sújtják még jobban, akik már amúgy is túlterheltek; nem javítják az üzleti környezet kiszámíthatóságát; ahelyett, hogy kifehérítenék a gazdaságot, az emelkedő adók további adóelkerülésre ösztönöznek; érvényességi idejüket sem kommunikálták hitelt érdemlően”. Az AmCham továbbra is várja a kormány hosszú távú strukturális reformelképzeléseit. Egyelőre azt valószínűsítik, hogy a térségben befektetéseiknek helyet kereső cégek növekvő számban nem Magyarországot választják majd.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) szintén sikerként értékeli, hogy a legfontosabb kérdésekben elindult a munka. Tudomásul veszik a kormány elképzeléseit a sürgető korrekciós intézkedések terén, amelyeknek azonban csak akkor van értelme, ha a kritikus helyzetek visszatértének megakadályozását garantáló, hosszú távú reformokat is kidolgozzák és bevezetik. Fontosnak tartják, hogy írott vagy akár íratlan társadalmi szerződésben állapodjanak meg a gazdaság és a politika szereplői azokban a feladatokban, célokban, amelyeket közösségi – állami – szinten kell megoldani, ezek költségeiben – az adókban – és a terhek viselésének szabályaiban. A szolidaritást, a rászorultakról való gondoskodást nem adókedvezményekkel, hanem az erre a célra a költségvetésben biztosított forrásokkal kellene megoldani – javasolja a JVSZ.
A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) megértéssel fogadja az intézkedéscsomagot, „tekintettel a költségvetés jelenlegi helyzetére”. Ám nehezményezi, hogy az a hagyományokkal nem szakítva, alapvetően a bevételek növelésére összpontosít. Hiányoznak a programból a kiadási szerkezet átalakítására vonatkozó elképzelések. Így továbbra is várják az állam szerepének újragondolását, az ebből következő reformokat. Azt is kifogásolják, hogy túlnyomórészt az eddig is megbízhatóan, tisztességesen adózók terheinek emelésével növelné a program a bevételeket, s nem érzékelhetők az adóhatóság számára „láthatatlan” szereplőkkel kapcsolatos intézkedések. Elvárják a kormánytól, hogy hatékonyan biztosítsa az adófizetők körének a kibővítését, a gazdaság kifehérítését, és járjon élen a korrupció elleni harcban. A BCCH szerint érezhetően háttérbe szorultak az ország versenyképességének növelését célzó programok. „Az intézkedések nyomán lassul a gazdaság, gyorsul az infláció. Mindezek következtében várhatóan csökkennek a beruházások, mérséklődik a fogyasztás. Az Új egyensúly intézkedéscsomag csak a jövőkép, a reformok, a fenntartható gazdasági növekedés konkrét megfogalmazásával együtt fogadható el a BCCH számára, amely szakmai tapasztalataival kész segíteni a reformok előkészítését.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – bár elismeri, hogy a kormány megkezdte a költségvetés rendbetételét – azt kifogásolja, hogy az Új egyensúly program alapvetően bevételi oldalról közelíti meg az egyensúly javítását. Úgy vélik, a költségvetés tartós és valódi egyensúlyi helyzetét kizárólag az érdemi strukturális reformokkal lehet elérni. Ezért kérik a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra reformprogramját és ütemtervét. A tervezett kiigazítás következtében az MKIK szerint romlik a versenyképesség, gyorsul az infláció, lassul a növekedés, nő a gazdaságban a bizonytalanság.
