Veres magyarázkodik: Az nem is úgy volt, a tükör a hibás!
A pénzügyminiszter nem a költségvetés helyzetére vonatkozó számításokat tiltotta a választás előtt a pénzügyi tárcánál, hanem az év további részére vonatkozó becsléseket - így cáfolta Veres János a Süddeutsche Zeitung-ban megjelent kijelentést. A müncheni liberális lap hétfői száma szerint a magyarok "egyelőre azon álmélkodnak, hogy Gyurcsány csapata milyen formulákkal igazolja a kampányhazugságot. Veres János pénzügyminiszter beismerte: beosztottjainak megtiltotta, hogy a választás előtt megnevezzék a valós költségvetési számokat, mert az rossz hangulatot teremtett volna."
A Magyar Televízió Napkelte című műsorában Veres János kijelentette: az olyan "prognózisra vonatkozó munkákat" tiltotta, amelyben becslések lettek volna, például az árvízre vagy más olyan tételekre, amelyeket csak becsülni lehet.
Veres János utalt arra: több százszor mondta azt a választások előtt is, hogy az idei költségvetés intézkedésekkel lesz tartható. A pénzügyminiszter elsősorban az Eurostatot, a statisztikusokat jelölte meg felelősnek azért, hogy az idei tervezett 4,7 százalékos GDP arányos, uniós normák szerint számított hiányt a rendkívüli kiadásokon túl olyan tételek is növelik, mint a Gripen-beszerzés költségei és az autópályák építési költségeinek egy része.
E tételek szavai szerint szerepeltek a költségvetésben, de például a Gripen beszerzés elszámolási módjáról csak márciusban döntöttek az uniós statisztikusok és az autópálya-kiadások beszámítási szabályain is hosszasan vitatkoztak. A tervezett intézkedések részleteiről elmondta, hogy az elvárt adót a cégeknek előzetes bejelentés alapján lehetőségük lesz nem megfizetni, amennyiben valóban veszteségesek.
"Tarthatatlan állapot és a világban példa nélküli, hogy a legálisan működő vállalkozások 40 százaléka tartósan nulla körüli nyereséggel vagy veszteséggel működik Magyarországon" - mondta a pénzügyminiszter, aki erről az adóról az adóhivatal egyfajta új ellenőrzési szempontjaként beszélt.
"Legalább győződjünk meg, hogy nem a nyereségszerzés céljából, hanem karitatív okokból működnek ezek a cégek" - mondta a pénzügyminiszter. Arra a kérdésre, hogy az eva kulcsának 15-ről 25 százalékra növelése nem kényszerít-e majd ismét a feketegazdaságba olyan cégeket, amelyek korábban ezt az adózási formát választották, Veres János kijelentette: a Pénzügyminisztérium számításai szerint a 25 százalékos kulccsal is az eva alapján adózók kedvezményesebb helyzetben lehetnek a költségelszámolást választó vállalkozásoknál, mintegy 10 százalékkal.
A banki különadót a miniszter közlése szerint azért nem lehetett fenntartani, illetve kiterjeszteni a biztosítókra is, mert azzal kapcsolatban alkotmányos aggályok merültek fel. Ezért választották a Pénzügyminisztériumban az állami kamattámogatás alapján számított járadékfizetési kötelezettséget, amely az előbbi megoldásnál kevesebbet, mintegy 25 milliárd forintot hozhat majd jövőre a költségvetésnek a pénzügyi szférában. (MTI)
