Vitatott brit társasági jogi reform
Átláthatóság. A befektetési alapok cégközgyűléseken történő szavazatainak nyilvánosságra hozatala és az igazgatók kötelmeinek összegzése is szerepel a brit cégjogi szabályok reformját célzó parlamenti vitában. A törvénymódosításon nyolc éve dolgoznak, és eddig nem kevesebb mint 1660 indítványt nyújtottak be.
A cégjogi szabályozás módosításáról tegnap kezdett alsóházi vita fontos pontját az a szakszervezeti követelés képezi, hogy a nyugdíjalapokat kezelő befektetők hozzák nyilvánosságra a szavazataikat, ha részt vesznek valamely cég közgyűlésén. A követelés mögé a brit szakszervezeti szövetség csúcsszerve (TUC – Trade Union Council) is odaállt, amelynek tagszervezetei 300 milliárd fontnak megfelelő öszszegű nyugdíjalap-hálózat befektetéseit felügyelik. Az érdekvédelmi szervezetek arról szeretnék meggyőzni a kormányt és a mögötte álló parlamenti csoportot, hogy váljon maradéktanul nyilvánossá, az alapkezelők miként döntenek a rájuk bízott pénzről.
A nagy alapkezelők jelenleg az önkéntesség elve szerint közlik a szavazataikat, ennek szellemében jár el az F&C, a Fidelity és az Insight, a többiek azonban egyelőre elzárkóznak a közzétételtől. Az alapkezelőket tömörítő szakmai szövetség tiltakozik a szavazatok nyilvánosságra hozatalának kötelezővé tétele ellen, mert az – úgymond – jelentős többletterhet rakna az érintett menedzserekre. Az érvelés szerint a kormány és a szakszervezeti szövetség egyaránt képtelen annak bizonyítására, hogy a szavazatok nyilvánosságra kerülése javítaná a hozamokat.
Az igazgatók kötelmeiről a felsőházban már elfogadott kompromisszum szerint a cégvezetőknek összetett követelményrendszert kell szem előtt tartaniuk döntéseik meghozatalakor. Szerepel ebben a környezetvédelmi, a munkavállalói szempontok figyelembevétele csakúgy, mint a tulajdonosok érdekeinek védelme. Alistair Darling ipari miniszter szerint a hármas követelmény betartása lehet az alapja a vállalatok tartós sikerének. VG
