Felhívás afrikai keringőre
El kell oszlatni idehaza egy félreértést, s tudatosítani kell a magyarokban, hogy nagyon komoly exportlehetőségeink vannak az észak-afrikai térség egyes országaiban – vonta meg tapasztalatait a Világgazdaságnak Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Garamhegyi a közelmúltban tett látogatást Egyiptomban, Algériában és Líbiában. A körútnak ugyan kétoldalú gazdaságdiplomáciai apropója volt – gazdasági együttműködési megállapodás kidolgozása –, ám egyértelműen üzleti szemléletben zajlott; nem véletlen, hogy több magyarországi cég (köztük a Mol Rt.) s az Eximbank (Mehibet is képviselő) általános vezérigazgató-helyettese is helyet kapott a küldöttségben.
Egyiptommal zökkenőmentesen fejlődő – habár a lehetőségektől elmaradó – a forgalom, ugyanez azonban nem mondható el sem Algériáról, sem Líbiáról, bár az elmúlt egy-két évben dinamizálódni látszik a magyar kivitel. Pedig – mint Garamhegyi rámutatott – ez utóbbi két ország jelentős importot bonyolít a világgal, s ugyan elsősorban a volt gyarmattartók (Líbiában Olasz-, Algériában Franciaország) a hagyományos partnerek, történelmi okokból némi ellenérzés van irántuk, azaz van piaci rés mások, így a magyarok számára is. Emellett van fizetőképes kereslet is (a többi között köszönhetően az olajiparnak, -exportnak), s ez mind az állami, költségvetési, mind a magánforrásokra érvényes. Nem szólva arról, hogy jellemzően jók a magyar pozíciók, a magyar imázs ezekben az országokban, ahol a magyart a segítőkészséggel párosítják.
Ugyanakkor a magyarországi vállalatok ezeket az országokat minden szempontból jóval kockázatosabbnak látják, mint amilyenek valójában. Mert van ugyan valójában egyfajta politikai kontroll ezekben az országokban, de ez elsősorban ideológiai s nem gazdasági.
S egy további „előítéleten” is túl kellene lépni, azon, hogy túlságosan messze vannak ezek az országok. Így azután Garamhegyi szerint nem kellene mást tenni, mint megjelenni a piacon, megdolgozni azt, versenyképes árut kínálni, s biztosítani a hazai kapacitásokat a folyamatos kiszállításokhoz.
A gazdasági tárca a fennhatósága alá tartozó Magyar Kereskedelmi és Befektetési Kht.-val közösen, mindenesetre megkezdte a munkát: célzott vállalatmegkeresésbe fogtak, elkezdték a potenciális terméklista összeállítását, s rendezvények szervezését határozták el (idehaza és a fogadó országban), együttműködve az ottani magyar nagykövetségekkel, illetve a kamarákkal. Egyelőre Egyiptomban van csak külgazdasági szakdiplomata, de igény esetén szóba kerülhet, hogy már eleve kint lévő magyar vállalati emberrel képviseleti szerződést kössenek – tudtuk meg az államtitkártól.
