Terjed a szelektív szemetelés

A szelektív hulladékgyűjtés ma már az európai állampolgárok mindennapjainak szerves része – állapítja meg az Európai Bizottság. A kérdést szabályozó 1994-es direktíva teljesítéséről közre-adott jelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes tagországok szabályozása a piaci verseny torzulásához vezet. A Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos felügyelete alatt készült anyag azt is elismeri, hogy az újratölthető csomagolás az egyutassal való összehasonlításban nem nyújt automatikusan jobb környezeti teljesítményt.

A Pro Europe, az európai csomagoláshasznosítást koordináló szervezet szerint az európai bizottsági jelentés kiváló lehetőséget nyújt az irányelv hatékonyan és kevésbé jól működő rendelkezéseinek a felmérésére. A 94/62. számú direktíva – és a 2004-es, illetve a 2005-ös átdolgozott változatok – jelentős hatással voltak az európai polgárok környezettudatos viselkedésének kialakítására, így 2005-ben már megközelítőleg 20 millió tonna csomagolóanyagot hasznosítottak újra a Pro Europe tagszervezeteinek koordinálásával. A szervezetek – köztük Magyarországon az Öko-Pannon Kht. – összesen 12 tagországban járultak hozzá a direktíva célkitűzéseinek teljesítéséhez. Viszkei György ügyvezető igazgató lapunknak megerősítette, hogy környezeti szempontból az irányelv elérte a célját: átformálta az uniós háztartások szemléletét, és a fokozatosan kiépült infrastruktúrának köszönhetően a tagállamok többsége – így Magyarország is – megfelel a direktíva előírásainak.

A Pro Europe ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az egyes tagországokban hozott csomagolási előírásoknak a belső piacra gyakorolt hatásait még a szabályozás elfogadása előtt meg kell vizsgálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzeti intézkedések hátterében gyakran a helyi gyártók és a költségvetés érdekei állnak, amelyek gyakran ellentétesek a környezetvédelmi szempontokkal – mondta Joachim Quoden, a Pro Europe ügyvezető igazgatója. Az irányelveket „sajátosan” értelmezve több ország az uniós belső piac működését akadályozó intézkedéseket hozott, ilyen ügyekben – többek között – Németország és Dánia ellen is indult már eljárás. Első figyelmeztetést tavaly nyáron Magyarország is kapott a dobozos sörök importjának korlátozása miatt. A kormány válaszáról márciusban dönt az Európai Bizottság.

Ez utóbbiak szerint a tagállamokban képződő csomagolási hulladékok összes tömegének legalább 60 százalékát újra kell hasznosítani oly módon, hogy az összes csomagolási eredetű hulladék legalább 55, de legfeljebb 80 százalékát ún. anyagában történő hasznosítással (visszaforgatással) kell kezelni. Az irányelv jelenleg hatályos célkitűzése az egyes csomagolási anyagfajták esetében eltérő, 15 és 60 százalék közötti hasznosítási arányokat ír elő.

A 2004-ben csatlakozott tagállamok az előirányzott arányok teljesítésére halasztást kapnak, így amíg a régi tagállamoknak már 2008-ra el kell érniük a célokat, Magyarországnak elég 2012-ben igazolnia, hogy teljesítette az irányelv hasznosítási követelményeit.

Ez utóbbiak szerint a tagállamokban képződő csomagolási hulladékok összes tömegének legalább 60 százalékát újra kell hasznosítani oly módon, hogy az összes csomagolási eredetű hulladék legalább 55, de legfeljebb 80 százalékát ún. anyagában történő hasznosítással (visszaforgatással) kell kezelni. Az irányelv jelenleg hatályos célkitűzése az egyes csomagolási anyagfajták esetében eltérő, 15 és 60 százalék közötti hasznosítási arányokat ír elő.

A 2004-ben csatlakozott tagállamok az előirányzott arányok teljesítésére halasztást kapnak, így amíg a régi tagállamoknak már 2008-ra el kell érniük a célokat, Magyarországnak elég 2012-ben igazolnia, hogy teljesítette az irányelv hasznosítási követelményeit.-->