Aranyrészvény-végjáték

Többéves huzavona után tavaszszal pont kerülhet az aranyrészvény körüli polémia végére. A parlament ma kezdi az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény megszüntetésével kapcsolatos törvényjavaslat vitáját. A Világgazdaság értesülése szerint a szocialisták csupán néhány napja egyeztek meg a kérdésben. Így tehát az aranyrészvény megszűnik, de úgy tudjuk, az állam továbbra is igényt tartana az őt megillető kivételes jogosultságokra, különösen az energetikai cégekben. Erre is megvan a törvényes lehetőség: miután az aranyrészvény „ex lege”, azaz a törvény erejénél fogva megszűnt, az érintett vállalatok közgyűlései a társasági törvény szabályainak alkalmazásával dönthetnek szavazatelsőbbségi részvény kibocsátásáról. Ez szuverén tulajdonosi határozat lenne. Csupán arra nincs mód, hogy az állam elsőbbségi részvényesként még jelen legyen, amikor a szavazást lefolytatják. A kérdés csak az, hogy a tulajdonosok önként akarják-e az állam számára a többletjogokat biztosítani. A jelenleg futó tervek szerint 2008. június 30-ig kellene dönteniük az érintett cégeknek.

A törvény mostani elfogadása az „utolsó utáni” pillanat, hiszen bármikor várható, hogy az Európai Bizottság benyújtja a keresetet az Európai Bírósághoz Magyarország ellen, mert hazánk késlekedett e jogszabály meghozatalával. A bizottság és – ítéleteiben – a bíróság már többször rámutatott, hogy az államnak a privatizált gazdasági társaságokban élvezett kivételes tulajdonosi pozíciója ellentétes az uniós szabályokkal, mivel korlátozhatja a tőke szabad áramlását.

Magyarország már az uniós csatlakozási tárgyalások folyamán vállalta, hogy a privatizációs törvény idevágó rendelkezéseit összhangba hozza a közösségi joggal: megszünteti az államnak a több mint 30 gazdasági társaságban betöltött elsőbbségi jogosultságát. A javaslat 2004 tavaszára elkészült, a parlament azonban nem tárgyalta meg. Az akkori tervezet érdekessége, hogy kivételes esetekben meghagyta volna az állami beavatkozás lehetőségét. Ezt a verziót egészen a legutóbbi időkig fontolgatta az MSZP-frakció. Az Európai Bíróság gyakorlata alapján azonban semmilyen kivétel nem engedhető meg. Ezt az elvet vette alapul a 2006 őszén benyújtott, napirendre vett, de mégsem tárgyalt törvényjavaslat.

Ha az aranyrészvény megszűnik, az államnak egyetlen, egyszerű tulajdonosi szavazata marad az érintett társaságokban, többek között a Molban, a Hertzben, a Magyar Telekomban vagy akár az energetikai cégekben. KK–TE

A parlamenti vitában módosító indítványokkal ezen némiképp változtatni akarnak, figyelemmel arra is, hogy az állam nem szívesen válik meg többletjogosítványaitól a nemzetgazdaságilag fontos cégekben.

A parlamenti vitában módosító indítványokkal ezen némiképp változtatni akarnak, figyelemmel arra is, hogy az állam nem szívesen válik meg többletjogosítványaitól a nemzetgazdaságilag fontos cégekben.-->