GKI - Szinte biztosan teljesül a konvergencia-program idei része

A kutatók szerint az inflációban a 2006. évi "U" alakú lefutás után 2007-ben fordított "U" pálya várható: tavaszi 8,5 százalékos csúccsal, és szeptembertől zuhanó, decemberre 4,5 százalék körüli havi ütemmel. Az inflációt - az emelkedő költségek illetve a várakozások árakba épülését - fékezi a csökkenő reálkereset, az éles import- és kiskereskedelmi verseny, az erős forint, az áremelkedés nagy részének egyszeri, hatósági jellege - fűzik hozzá.

A kedvező havi költségvetési adatok publikálása, a reformok világosabbá válása és a feltehetőleg márciusban tetőző politikai feszültség csillapodása hatására április-májusban mindinkább a 250-hez közelítő forint/euró árfolyam valószínű - véli a GKI.

A monetáris politikában a Monetáris Tanács két évvel ezelőtti kibővítése óta eltelt időszakban követett "józan galamb" irányvonalhoz képest nem várható érdemi változás. Az alapkamat az I. félévben valószínűleg marad a jelenlegi 8 százalékos szinten. A II. félévben - az infláció lassulásával és a forint erősödésével illetve tartósan erős voltával párhuzamosan - 6-6,5 százalékra mérséklődik az alapkamat.

Az átlagosnál jóval gyorsabb 2006. decemberi béremelkedés feltehetőleg a szigorodó 2007. évi szabályozás miatt előrehozott kifizetések következménye - fogalmaznak. A versenyszektorban a 2006. évi 8,5 százaléknál kisebb, az OÉT által javasolt 5,5-8 százalék sáv felső határa közelében levő bruttó keresetemelkedés várható. A nettó keresetek 5 százalék körül emelkednek, a reálkeresetek 1,5-2 százalékkal csökkennek.

A költségvetési szektorban a - GKI megjegyzése szerint még nem teljesen világos tartalmú - bérmegállapodás alapján a II. félévben 4 százalékos béremelésre kerül sor a 2008 januárjában kifizetendő 13. havi bér felének terhére. Itt a reálkeresetek éves átlagban 5-6 százalékkal csökkennek. Hozzáteszik: ha 2008 januárjában nem kerül sor kompenzációra, a megállapodás nem érinti a 2007-re tervezett kiadásokat, így a konvergencia-program teljesítését.

A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában a 2004. évi 8,4 százalékról 2007-re 5,8 százalékra csökken, ami a külkereskedelmi hiány csökkenésének következménye. A kivitel (euróban) 2004 óta 2-3 százalékponttal gyorsabban nő a behozatalnál, noha a világpiaci energiaárak emelkedése miatt Magyarország cserearányai 2005 után 2006-ban is 2 százalékkal romlottak (idén várhatóan stagnálnak).

A nettó EU-támogatásokkal együtt számolt "folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege", a külső finanszírozási igény még kedvezőbben alakul, 2004-ben a GDP 8,1 százalékát, 2007-ben pedig már csak 4 százalékát teszi ki. Ennek az idén már túlnyomó részét a nettó működőtőke-beáramlás finanszírozza. A GDP több mint 4 százalékát kitevő tőkeimport mellett 1 százaléka körüli tőkeexport várható. A külső adósság tehát csak kissé emelkedik. (MTI Eco)