Molnár megy, Badacsonyi jön?

Holnaptól átmenetileg Horváth Ágnes államtitkár irányítja az egészségügyi tárcát: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap elfogadta Molnár Lajos írásban benyújtott lemondását. Az Egészségügyi Minisztérium első embere személyes találkozót kért a kormányfőtől, ott jelentette be távozási szándékát, ezt követően felkereste Kóka Jánost, vele is közölte döntését, majd a kormányülésen sem vett már részt. Az SZDSZ vezetői délután megbeszélést tartottak – jelezték, hogy elkötelezettek az egészségügyi reform iránt, felelősséget vállalnak a szaktárca tevékenységéért –, s lapzártánkkor ülésezett az új ügyvivői testület, hogy új minisztert jelöljön.

Öt reformtörvényt fogadtatott el a parlamenttel Molnár Lajos alig tíz hónapos minisztersége alatt. Mind az ötöt kemény társadalmi ellenállás kísérte. A gyógyszer-gazdaságossági törvény volt az első, amellyel elérte, hogy a piac valamennyi szereplője hozzájáruljon a tb-kassza évről évre kialakuló több tízmilliárdos hiányának pótlásához. A gyógyszercégekre 12 százalékos forgalomarányos adót vetettek ki, ez számukra az idén legalább 50 milliárdos többletkiadás, a nagykereskedők és a patikusok is adóznak az árbevételük után. S ami igencsak kiverte a biztosítékot: megszűnt a lakosság ingyenes gyógyszerellátása, a közgyógyellátottak kivételével mindenkinek legalább 300 forint dobozdíjat kell fizetni.

Aztán jött a kamarai törvény. Az egészségügyi miniszter megszüntette a gyógyszerészi és az orvosi kamara kötelező tagságát, s csorbultak a jogosítványaik is. Nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara örül Molnár Lajos távozásának.

Kemény ügy volt az is, amikor módosíttatta az egészségbiztosításról szóló törvényt. Ennek hatására – miután az MSZP-frakció helyettes vezetője sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nem lesz vizitdíj – mégiscsak megszavazták azt. Így február közepe óta a háziorvosoknál, a szakrendelőkben 300 forint vizitdíjat kell fizetni, ugyanennyi a kórházi ápolási napidíj összege is. Az önrészfizetés bevezetését követő nép- és egészségügyi dolgozói harag elcsitult, ez utóbbiak többsége rájött: sok millióval dagad az intézmények kasszája, ez jól jön az alulfinanszírozott ágazatban. Becslések szerint 20 milliárd lesz az idei vizit- és napidíjbevétel.

Megszavazta a parlament az egészségbiztosítási felügyeletről szóló jogszabályt is, ami előkészítője lenne a több-biztosítós modellnek. A hivatal februártól működik, a hozzá érkezett panaszok nyomán a debreceni kórházat – a daganatos betegek nem megfelelő gyógyszeres terápiája miatt – 3 millió forintra bírságolta, s 400 ezer forintra büntették a Heim Pál Gyermekkórházat.

E hét hétfője óta pedig életbe lépett a kórházi kapacitásokról szóló törvény, 16 ezerrel csökkent az aktív betegeket gyógyító kórházi ágyszám, változott a beutalási rend. Az emiatt kialakult káosz még nem tetőzött. A progresszív ellátás csúcsán lévő intézményekben – mivel 12 kórházból krónikus intézet lett, és hatot megszüntettek – nagy a zsúfoltság. Várhatóan másfél ezer orvosnak kötnek laput a talpára, hét és fél ezer egészségügyi szakdolgozónak kell más munkahelyet keresnie. Őket nem nyugtatja meg a központi forrásból ígért végkielégítés. A politikai csatáktól sem mentes s a szakma által érzett mellőzöttséggel végrehajtott kórházi ágyszámcsökkentéssel nem járt együtt a járóbeteg-szakellátás fejlesztése, így az ötödével szűkült ellátórendszer miatt nagy a fejetlenség a rendszerben. Ez utóbbi bővítésére a parlament egészségügyi bizottsága javaslatot tett a kormányfőnek; gyors döntés várható.

Molnár Lajos – személyes döntésnek tűnő – lemondása az időzítésével okozott némi meglepetést, állítólag korábban már többször jelezte szóban, hogy távozik. Döntését a koalíciós vezető politikusok is többféleképpen értelmezik: egyesek szerint kárt okozott a liberálisoknak, akik teljes mellszélességgel támogatták, s politikájuk központi elemévé tették az egészségügyi reformot. Mások azt mondták, hogy a személyi váltás lassítást is jelenthet reformügyben.

Gál J. Zoltán a kormány tegnapi ülése után azt hangsúlyozta: az egészségügyi reform a miniszter lemondása után is folytatódik, Molnár Lajos éppen a lemondásával járult hozzá ehhez a folyamathoz. Azt azonban nem tudni, hogy ez mit is jelent pontosan. Azaz a több-biztosítós modell elfogadtatását a szocialistákkal, vagy éppen az ellenkezőjét.

Mint írtuk, kedden Gyurcsány Ferencnél tanácskoztak a koalíciós pártok vezetői az egészségügyi modellválasztásról. A hírek szerint Molnár Lajos gyors döntést szeretett volna a több-biztosítós modell mellett. A kormányfő azonban ezt még idő előttinek minősítette. Válaszként a lemondás érkezett, majd annak gyors elfogadása.

A biztosítókról szóló döntés meghozatala mellett az elmúlt hónapokban beindított új egészségügyi rendszer működtetése még hátravan – fogalmaztak lapunknak a koalícióban. Most kell korrigálni a hibákat, ahol kell, törvénymódosítással, ahol kell, pluszforrások juttatásával. De ez már nem Molnár feladata lesz.

1995–1996 Szabó György, MSZP

1996–1998 Kökény Mihály, MSZP

1998–2001 Gógl Árpád, Fidesz

2001–2002 Mikola István, Fidesz

2002–2003 Csehák Judit, MSZP

2003–2004 Kökény Mihály, MSZP

2004–2006 Rácz Jenő, pártonkívüli

2006–2007 Molnár Lajos, SZDSZ

1995–1996 Szabó György, MSZP

1996–1998 Kökény Mihály, MSZP

1998–2001 Gógl Árpád, Fidesz

2001–2002 Mikola István, Fidesz

2002–2003 Csehák Judit, MSZP

2003–2004 Kökény Mihály, MSZP

2004–2006 Rácz Jenő, pártonkívüli

2006–2007 Molnár Lajos, SZDSZ Az ellenzéki pártok mondták MDF: Ha Molnár Lajos egészségügyi miniszter hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön. A tárca vezetője olyan gyáva hajóskapitány, aki először bekormányozza a hajót a viharba, majd az óceán közepén mentőcsónakba ugrik, és hátrahagyja a süllyedő hajót a legénységével.

KDNP: Molnár távozása csak némi megnyugvást hoz, mert az egészségügyi miniszteri posztra a jelölés joga ismét az SZDSZ-é, amely csak a saját üzleti érdekeit szem előtt tartó kormánypárt, s mániákusan ragaszkodik a magánbiztosítók térnyeréséhez.

Fidesz: Megbukott a kormány egészségügyi politikája, s törvényszerű volt Molnár Lajos bukása is, ez valójában a kormányzati politika válságát jelzi. A miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagy ívű vállal-kozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak.-->