Négymilliárd euró FDI jöhet
Ezek a trendek eltérő hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra – mutatott rá Merényi. Miközben az iparban ezek a beruházások nagy befektetési értéket képviselnek, de viszonylag kevés – bár kiemelten kvalifikált – munkahelyet teremtenek, addig a szolgáltatási szektorban relatíve kis befektetéssel sok – bár valamelyest alacsonyabban kvalifikált – szakember számára teremtenek munkalehetőségeket. A kettő igazából kiegyenlítheti egymást, ám arra nem elegendő, hogy jelentős számban jöjjenek létre új munkahelyek. Azaz országosan nem oldják meg a foglalkoztatási problémákat, habár egy-egy körzetben sokat segítenek.
Az is nagy kérdése az idei évnek, hogy folytatódik-e a megtermelt nyereség mind nagyobb arányú kivonása. Tavaly a teljes beáramlás kevesebb mint felét tette ki a nem adósság jellegű működőtőke-beáramlás (2297 millió euró volt). Ezen belül azonban a részvény és egyéb részesedés jellegű 1394 millió euróra rúgott, az újrabefektetett jövedelem formájában megvalósuló invesztíciók értéke eddig csupán 902 milliót tett ki a rekordértékű osztalékkivonásnak köszönhetően. (Az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások – döntően tulajdonosi hitelek formájában – nettó 2578 millió eurós beáramlást biztosítottak.) Ugrásszerű, jelentős javulás akkor lehet, ha folytatódik a konvergenciaprogram végrehajtása, s annak eredményeként érzékelhetően javul a makrogazdasági helyzet, ami az országkockázatot csökkenti, s egyben közelebb hozza az euró bevezetésének a lehetőségét, s ez mérsékli az árfolyamkockázat többletköltségét – mutatott rá Merényi.
Tavaly 4874 millió euró FDI betelepedését regisztrálták, ez a megelőző év rekordnak számító 6,1 milliárdja után a második legnagyobb értéket képviselte. Ha e két rekordév eredményéből levonjuk a mindkét esztendőre jutó nagy egyszeri ügyletet (2005-ben a Budapest Airport, tavaly a Mol gázüzletágának a projektjét), akkor átlagos beáramlási értéket kapunk. Ugyanakkor tavaly Szlovákiába 96, Lengyelországba 44 százalékkal több tőke áramlott, mint a megelőző évben, hozzánk 20, a csehekhez pedig 49 százalékkal kevesebb. A viszonylag gyengébb magyar teljesítményt – beleértve az osztalékkivonás nagy arányát – Merényi részint a korábbi makrogazdasági helyzettel, az azt szükségessé tevő stabilizációs programmal, az adóemelésekkel és az olyan versenyképességi hátrányokkal hozza összefüggésbe, mint Románia és Bulgária uniós tagságának közeledte, illetve a balkáni térség stabilizációjának hatásai a befektetőkre.
Újra befektetett jövedelmek
Az újra befektetett jövedelmek jelentősége a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan nőtt, s a 2005. évi jövedelmek aránya a befektetések évközi állományához viszonyítva 10 százalék volt. 1995–2000 között az újra befektetett jövedelmek csak 24 százalékát adták a teljes működőtőke-beáramlásnak, ugyanakkor 2001–2006 között 42 százalékát; ezen belül a csúcsévnek számító 2003-ban a nettó beáramlás 95 százalékát tették ki. 2004 óta azonban a külföldi befektetők az itt megtermelt nyereség növekvő részét utalják osztalék formájában külföldre.
2004 óta azonban a külföldi befektetők az itt megtermelt nyereség növekvő részét utalják osztalék formájában külföldre.-->


