Prágában jobb az élet, mint Budapesten
Életminőség. Az idén is két svájci város – Zürich és Genf – vezeti az átfogó életminőségi ranglistát, amelyet a Mercer Consulting évente tesz közzé, egy külön egészségügyi és köztisztasági rangsor kíséretében. Budapest – a térségünk többi fővárosának társaságában – az első és a második harmad határán helyezkedik el a 215-ös listán, az egészségügyi és köztisztasági viszonyokat illetően azonban elénk került több, a harmadik világhoz sorolt város.
Az átfogó listán az életfeltételek és a (köz)szolgáltatásokkal való ellátottság, az oktatás színvonala, a politikai, a kulturális környezet, a közlekedési infra-struktúra és a személyi biztonság képezi az életminőségi rangsor alapját. Az egészségügyi és köztisztasági rangsorban ezzel szemben olyan komplex tényezőket vettek figyelembe, mint a kórházak és más gyógyászati szolgáltatások elérhetősége, a levegő szennyezettsége, a fertőző betegségek veszélye, a hulladék- és szennyvízgyűjtés színvonala.
Az általános életminőségi ranglistán 18 európai nagyváros található az első harminc között (de Párizs például nincs közöttük). A közegészségügyi listán viszont csak 11 európai – elsősorban skandináv – város van az első harminc között. Ezen a listán Párizs csak a 60., London pedig a 63. helyen szerepel.
Az átfogó életminőségi mutatók alapján Budapest kevéssel lemaradva áll Prága mögött térségünk fővárosai közül. Meglepő, hogy a közegészségügyi és köztisztasági viszonyokban több hellyel megelőzi fővárosunkat Panama City, Tunisz, Montevideo és Buenos Aires, illetve Puerto Rico, Mauritius.
Az idei jelentés szerzői összefoglalóan megállapították, hogy nőtt a szakadék a jól és a gyengén ellátott városok között. Utóbbi lista végén zömmel afrikai és más szegény, harmadik világbeli városok szerepelnek. Közöttük továbbra ott található több szovjet utódállam fő-, illetve nagyvárosa. Moszkva az általános listán a 171., az egészségügyi és köztisztasági rangsorban pedig a 201., olyan városok társaságában, mint Lomé, Bamako, Bangui, N’Djamena. VG
