Több lábon állnak

Amikor a diák jócskán lehagyja a tanárt – némi túlzással így is lehetne jellemezni a Szlovénia által az elmúlt bő tíz évben bejárt utat, összehasonlítva Magyarországgal. Nem más, mint a volt Jugoszlávia egyik utódállamának, Szlovéniának a pénzügyminisztere mondta magyar újságírókat fogadva Ljubljanában, hogy országa a kilencvenes évek közepéig mint követendő példára tekintett Magyarországra. Ma már ennek a fordítottja az igaz. A szomszédos állam ugyanis ez év januárjában – sikerrel – bevezette az eurót, ami annyit jelent, hogy gazdasága egészségesen fejlődik, megfelel a maastrichti kritériumoknak. De nem csak a csupasz adatok bizonyítják a kétmilliós kis ország gazdasági sikerét. Szlovéniát keresztül-kasul bejárva is meggyőződhet erről az odalátogató – akár pusztán a rendezettséget, a tisztaságot, az emberek öltözködését, viselkedését látva, de akár az emberek és a gazdaság szereplőinek a mentalitásából is érzékelhető ez.

Az ilyen beszélgetések talán legnagyobb tanulsága, hogy törekedni kell a folyamatos fejlődésre, fejlesztésre, a több lábon állásra, no meg fontos a tanulás (ön)kényszere. Vegyünk mondjuk egy borászt, aki a kilencvenes évek elején – részben külföldi tanulmányútjának tapasztalataiból okulva – elhatározza, hogy kitanulja és meghonosítja a pezsgőkészítést szűkebb pátriájában. Családi vállalkozásként indulva folyamatosan bővíti – részben felvásárlással, részben bérléssel – szőlőit, s fejleszti különböző termékeit. Lassan országszerte, majd külföldön is ismert lesz az Istenič pezsgő, tisztes bevételt biztosítva a család tagjainak is munkát és feladatot adó cégnek. Ám ez csak egy profil, s a biztos fejlődéshez nem elegendő – ez a családfő és cégirányító filozófiája. Ezért kóstolással egybekötött programokat szervez az odalátogatóknak, majd egy panziót is kialakít, csábítva azokat, akik a környék kirándulóhelyei iránt is érdeklődnek. Ezzel két legyet ütnek egy csapásra: bevételt hoz helyben, miközben megismerik és szétviszik a termékek hírét az országban és a határon túl.

A családi vállalkozás amúgy is „divat” Szlovéniában – s nemegyszer határokon átnyúló cégbirodalmat is eredményez. Ilyen a fenti induláshoz hasonló startot vett – ma már MIP csoportnak nevezett – cég, ennek irányításából még az alapító gyerekeinek a házastársai is kiveszik a részüket. A karsztvidéken elterülő Kobjeglavában indult a történet, ahol az alapító az olasz speciális sonka, a prosciutto technikáját eltanulva, azt adaptálva fejlesztett ki egy a tengeri sóra és a hegyvidéki levegőre épülő technológiát. Ma már náluk is van kóstolás, étterem, kis bolt – de menet közben a húsipar egyéb területeire is kiterjesztették a tevékenységüket. Övék lett például a 255 alkalmazottal dolgozó muraszombati – saját vágóhíddal is kiszolgált – Pomurka húsüzem, s ezzel a vöröshús feldolgozásában vezető szerepet játszik Szlovéniában. Számunkra nem mellékesen a MIP csoportnak Magyarországon is van érdekeltsége, a Korda Kft., amely gabonafelvásárlással és -exporttal, élőállat-kereskedéssel foglalkozik. Most a cégcsoport szlovén termékeinek magyarországi importja és terítése van napirenden.

De a több lábon állás jellemzi még az olyan, világszerte ismert márkaneveket képviselő cégeket is, mint a Nemzeti Lipicai Ménes. Amellett, hogy a látogatók megtekinthetik a bemutatókat, s nagyokat sétálhatnak a telepen, vendégházat és kaszinót építettek – így igyekezve minél több turistát vonzani. Hasonlóan gondolkodnak a legkiemeltebb idegenforgalmi központokban is. Például Szlovénia második leglátogatottabb ilyen centruma a magyarok által is ismert Terme Catez-nél. A termálvízre épülő komplexum pár kilométeres körzetében történelmi emlékműből átalakított szálloda is várja a látogatókat, akik számára a hoszszabb ott-tartózkodásra csábító golfpályát és -központot alakítottak ki. VG

Peter Verlič, közlekedési minisztériumi államtitkár: Miközben 1990 előtt összesen csak 50 kilométernyi autópálya volt Szlovéniában, jelenleg 441 kilométer hosszú már a hálózat, s 2013-ra 540 kilométeres lesz, behálózza az egész országot. Kiemelt fejlesztést jelent az európai V. és X. korridornak a jövő év végére elkészülő építése, s természetesen a hatezer kilométernyi út rekonstrukciója is. Az úthálózat egészére egyébként 5,5 milliárd eurót fogunk költeni – az uniós forrásokat is beleértve. Nem hanyagoljuk el a közlekedés egyéb területeit sem: vasúti rekonstrukcióra 2023-ig szólnak már a tervek, s közel 11 milliárd eurót szánunk erre a célra. Emellett a légi és a tengeri közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is vannak konkrét tervek. Az uniós források mellett egyébként a magán- és a közszféra partneri együttműködésére, a PPP-re is számítunk. Ez utóbbinak jó példája lesz a TriGránit 250 millió eurós ljubljanai projektje, amely vasúti központ fejlesztését is magában foglalja.

Dimitrij Rupel, külügyminiszter: Szolidaritás és barátság – ez jellemzi a kapcsolatainkat. S ezek nem üres szavak. Problémamentes és kiváló a viszony, nem zavarják problémák, nem úgy, mint néhány más szomszédunk esetében, például a volt Jugoszlávia szétesése után máig meg nem oldott kérdések Horvátországgal. A két ország irányultsága azonos, s a nemzetközi színtéren általában egyazon véleményt valló államok csoportjába kerülünk. A kisebbséget illetően mindkét félnek aktívabbnak kellene lennie, s viszonosságra van szükség. Tény ugyanis, hogy Szlovéniában a magyar kisebbség jobb helyzetben van, mint a szlovéniai kisebbség Magyarországon. Ám ez sem okoz problémákat a két ország között. Szlovénia nagyon készül arra, hogy jövőre átveszi az EU elnöki tisztét – ez óriási feladat, egy kétmilliós nemzet fog „igazgatni” egy ötszázmilliós közösséget. Prioritásunk lesz a lisszaboni stratégia, az EU bővítése, a kultúrák közötti párbeszéd mélyítése és az energiabiztonság.

Andrej Bajuk, pénzügyminiszter: Szlovénia a kilencvenes évek közepéig mint követendő példára tekintett Magyarországra – ma már mi az euróövezetbe tartozunk, fenntartható és egészséges fejlődési pályán vagyunk. Sikerünk legfontosabb oka, hogy a társadalom szereplői felismerték a parciális érdekek felett álló nemzeti érdekek fontosságát, s megegyeztek. Ezt mindenki be is tartotta. Például a jövedelempolitika terén, hogy a bérek a termelékenységnél egy százalékponttal lassúbb ütemben nőhetnek. A költségvetési hiány célját is tiszteletben tartotta minden fél, így fordulhatott elő, hogy a választások évében, 2004-ben a deficit 0,5 százalékponttal lett alacsonyabb (2,3 százalék), mint 2003-ban. Nagy szerepe volt az előző kormány pénzügyminiszterének is abban, hogy nem volt választási költségvetés, s ezért minden tisztelet az övé. Szlovénia gazdasági sikere elsősorban a társadalmi párbeszéden, a hiteles politikán és a verseny iránti elkötelezettségen múlt.

Peter Verlič, közlekedési minisztériumi államtitkár: Miközben 1990 előtt összesen csak 50 kilométernyi autópálya volt Szlovéniában, jelenleg 441 kilométer hosszú már a hálózat, s 2013-ra 540 kilométeres lesz, behálózza az egész országot. Kiemelt fejlesztést jelent az európai V. és X. korridornak a jövő év végére elkészülő építése, s természetesen a hatezer kilométernyi út rekonstrukciója is. Az úthálózat egészére egyébként 5,5 milliárd eurót fogunk költeni – az uniós forrásokat is beleértve. Nem hanyagoljuk el a közlekedés egyéb területeit sem: vasúti rekonstrukcióra 2023-ig szólnak már a tervek, s közel 11 milliárd eurót szánunk erre a célra. Emellett a légi és a tengeri közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is vannak konkrét tervek. Az uniós források mellett egyébként a magán- és a közszféra partneri együttműködésére, a PPP-re is számítunk. Ez utóbbinak jó példája lesz a TriGránit 250 millió eurós ljubljanai projektje, amely vasúti központ fejlesztését is magában foglalja.

Dimitrij Rupel, külügyminiszter: Szolidaritás és barátság – ez jellemzi a kapcsolatainkat. S ezek nem üres szavak. Problémamentes és kiváló a viszony, nem zavarják problémák, nem úgy, mint néhány más szomszédunk esetében, például a volt Jugoszlávia szétesése után máig meg nem oldott kérdések Horvátországgal. A két ország irányultsága azonos, s a nemzetközi színtéren általában egyazon véleményt valló államok csoportjába kerülünk. A kisebbséget illetően mindkét félnek aktívabbnak kellene lennie, s viszonosságra van szükség. Tény ugyanis, hogy Szlovéniában a magyar kisebbség jobb helyzetben van, mint a szlovéniai kisebbség Magyarországon. Ám ez sem okoz problémákat a két ország között. Szlovénia nagyon készül arra, hogy jövőre átveszi az EU elnöki tisztét – ez óriási feladat, egy kétmilliós nemzet fog „igazgatni” egy ötszázmilliós közösséget. Prioritásunk lesz a lisszaboni stratégia, az EU bővítése, a kultúrák közötti párbeszéd mélyítése és az energiabiztonság.

Andrej Bajuk, pénzügyminiszter: Szlovénia a kilencvenes évek közepéig mint követendő példára tekintett Magyarországra – ma már mi az euróövezetbe tartozunk, fenntartható és egészséges fejlődési pályán vagyunk. Sikerünk legfontosabb oka, hogy a társadalom szereplői felismerték a parciális érdekek felett álló nemzeti érdekek fontosságát, s megegyeztek. Ezt mindenki be is tartotta. Például a jövedelempolitika terén, hogy a bérek a termelékenységnél egy százalékponttal lassúbb ütemben nőhetnek. A költségvetési hiány célját is tiszteletben tartotta minden fél, így fordulhatott elő, hogy a választások évében, 2004-ben a deficit 0,5 százalékponttal lett alacsonyabb (2,3 százalék), mint 2003-ban. Nagy szerepe volt az előző kormány pénzügyminiszterének is abban, hogy nem volt választási költségvetés, s ezért minden tisztelet az övé. Szlovénia gazdasági sikere elsősorban a társadalmi párbeszéden, a hiteles politikán és a verseny iránti elkötelezettségen múlt. Szlovénia, amely elsőként vezette be az eurót a 2004 májusában csatlakozott tíz ország közül, az egy főre jutó (vásárlóparitáson mért) GDP tekintetében tavaly az EU25 átlagának 84 százalékáig jutott, s a 16. volt a tagországok között. Az egy főre jutó GDP (folyó áron) 13 807 euró.

A maastrichti kritériumnak való megfelelésre való törekvés jellemezte az ország gazdaságpolitikáját az elmúlt években, s ebben minden számottevő – politikai, társadalmi – erő partnernek bizonyult. Az infláció tavaly 2,5 százalékos volt, a költségvetés GDP-arányos hiánya 1,4 százalékra rúgott, az államadósság pedig a GDP nem egészen 28 százalékát tette ki.

Szlovénia gazdasági sikerének egyik árnyasabb oldala a működőtőke-beáramlás. Az UNCTAD adatai szerint 2005 végén öszszesen mintegy 8 milliárd dollárnyi volt az FDI-állomány. Ezt részint a sajátságos privatizációs technikával, illetve azzal magyarázzák, hogy hosszú ideig a gazdaságpolitika sem igazán ösztönözte a külföldi tőkebevonást, s – szlovén bevallás szerint is egyes területeken, például az építési engedélyek kiadása terén – hosszadalmas az ügyintézés. Mindenesetre a pénzügyminiszter hátrányosnak tartja az állomány alacsony szintjét, s az idén nagy állami vállalatok magánkézbe adását is tervbe vették. Ugyanakkor a szlovének egyre szívesebben fektetnek be külföldön, 2005 végén ez az állomány 3,6 milliárd dolláros volt. A kétoldalú áruszállítások értéke tavaly meghaladta az 1 milliárd eurót. Az összforgalom 15,4 százalékos emelkedése meghaladja a teljes magyar külkereskedelem éves növekedését. A szállításokat tartósan a magyar export többlete jellemzi. Magyarország partnerei sorában – az összforgalmat tekintve – Szlovénia a 19., délnyugati szomszédunk számára hazánk a 18. exportpiac és 14. importforrás.

A magyar export 45 százalékát személyautó (Suzuki), híradás-technikai cikkek és villamos gépek adják, további mintegy 30 százalékát kőolajtermékek és vegyi anyagok (Mol), alig 5 százalékot a hús- és húskészítmények, valamint a gabona és gabonakészítmények együtt.

A magyar import 31 százaléka közúti jármű és villamos gép, további 30 százaléka vegyi termék és gyógyszer, s közel 10 százaléka állati takarmány.

A legnagyobb magyar befektető Szlovéniában a Magyar Alumíniumipari Rt. (Silkem timföldgyár), a Mol Rt. és a Masped. A TriGránit 2005-ben megnyerte az új ljubljanai városközpont kivitelezésének fővállalkozására kiírt 250 millió eurós pályázatot, ez a második legnagyobb külföldi beruházás Szlovénia történetében. Magyarországon a legjelentősebb szlovén beruházó a Gorenje, fontos beruházás a 40 millió eurós Li-Premix állatitakarmány-gyár Zalaegerszegen.-->