Elvitte a jég - A gyümölcsösök mindössze öt százaléka volt biztosított
Országszerte jelentős károkat okoztak a hétvégi viharok, a tűzoltókat 750 esethez riasztották. Falak, tetők omlottak le az erős szélben, ablakok törtek ki, pincéket árasztott el a csapadék, villámcsapások miatt házak gyulladtak meg. A legerősebb esőzések és szélviharok Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében voltak. A biztosítók szerint a természeti csapások ellen igen kevesen kötnek biztosítást. A magyarországi lakások egyharmadának egyáltalán nincsen biztosítása. Aki pedig mégis szerződést köt, az általában a fizetendő díj nagyságát tartja a legfontosabbnak, így ingatlana gyakran alulbiztosított. A kitört ablakokra, lesodort cserepekre, beázott lakásokra, pincékre, a villámcsapás okozta elektromos meghibásodásokra a lakás-, vagy társasház biztosításokra lehet kártérítést igényelni.
A téli fagyot megúszták a gazdák, tavasszal azonban több természeti csapás – fagy, jégeső, szélvihar – is sújtotta a mezőgazdaságból élőket. „A gazdák általában később kapnak észbe, pedig úgy kellene megtervezniük a biztosítások kötését, mint a mezőgazdasági munkálatokét” – mondta lapunknak Márki János. A Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Tagozatának vezetője szerint már januárban fel kellene készülni arra, hogy milyen tavaszi elemi csapásokra érdemes biztosítást kötni. Országszerte más-más károk merülhetnek fel, Szolnok megyében a belvíz gyakori, a homokos területeken pedig az aszály.
Sokan csak akkor keresik fel az irodákat, mikor a rádióban egy nappal korábban jeleznek előre jégverést, vagy fagykárokat. Ekkor azonban már késő: a jégkárra csak júniusig, vagy júliusig vesznek fel biztosítást, míg a téli fagyok ellen november végéig. Márki János azt tanácsolta, hogy pontosan mérjük fel, hogy mekkora hozam várható egy adott területen, s milyen várható értékesítési ára lesz a termésnek, hiszen ezek alapján fizet majd a biztosító. A kárösszeg sok mindentől függ, jégverés esetében meghatározza a növény jégérzékenysége, valamint az is, hogy a fejlődés milyen stádiumában érte a pusztítás. A betakarításhoz közeledve akár 90-100 százalékban is megtéríthetik a veszteséget.
„A szántóföldi kultúráknak 60-70 százaléka biztosított, a gyümölcsösöknek azonban csak az 5 százaléka” – hangoztatta Márki. Az igen enyhe tél után jóval korábban megjelentek a tavaszra jellemző természeti csapások, bár a lehűlő időszakokban nem sokon múlott a katasztrófa. Január végén például már viharkár érte a vetéseket. Tavasszal az almásokat érte nagy fagykár, főleg Szabolcsban és Bácsban. Szabolcs-Szatmár-Beregben a gyümölcsösök szinte teljesen megsemmisültek. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken a szőlőtőkék 10-20 százaléka károsodott. A borsó- vagy diónagyságú jég, mely korábban júniustól volt jellemző főként a napraforgót, a kukoricát, a zöldségeket és a dinnyét verte el.
Márki János kiemelte a kármegelőzés fontosságát. Tolna, Somogy és Baranya megyékben például a gazdák összefogva – Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) – ezüstjodidot juttatnak a légtérbe a jégeső ellen. De érdemes megfontolni a rövid tenyészidejű fajták telepítését, az öntözési rendszerek hatékony működtetésével együtt.
Hogyan védekezzünk a villámcsapás ellen?
– Ne álljunk magas fa alá!– Ne húzzuk ki magunkat és ne feküdjünk a földre! Így elkerülhető, hogy villámláskor a becsapódási pont akár 20 méteres körzetében a földben terjedő áram a testen keresztülmenjen.
– Ne menjünk víz vagy magaslatok közelébe!
– Kerüljük a fémtárgyakat! Szerszámok, sportszerek, esernyők és mobiltelefonok is vonzani tudják a testhez a villámot.
– Keressük meg a legközelebbi épületet vagy autót!
– Csoportban ne álljunk egymás mellé!
– Legalább három méterre legyünk a fémkerítésektől!
– Számoljuk a másodperceket a villámlás és dörgés között. 20 másodperc esetén 6,7 kilométerre van tőlünk a vihar. 10 másodperc vagy kevesebb esetén fokozott veszély áll fenn!
– Ne húzzuk ki magunkat és ne feküdjünk a földre! Így elkerülhető, hogy villámláskor a becsapódási pont akár 20 méteres körzetében a földben terjedő áram a testen keresztülmenjen.
– Ne menjünk víz vagy magaslatok közelébe!
– Kerüljük a fémtárgyakat! Szerszámok, sportszerek, esernyők és mobiltelefonok is vonzani tudják a testhez a villámot.
– Keressük meg a legközelebbi épületet vagy autót!
– Csoportban ne álljunk egymás mellé!
– Legalább három méterre legyünk a fémkerítésektől!
– Számoljuk a másodperceket a villámlás és dörgés között. 20 másodperc esetén 6,7 kilométerre van tőlünk a vihar. 10 másodperc vagy kevesebb esetén fokozott veszély áll fenn!
-->
