BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Társadalmi vitát kezdeményez az agrártárca az SPS-rendszerről

Társadalmi vitát kezdeményez az FVM a jelenlegi területalapú uniós agrártámogatási szisztémát (SAPS) felváltó egyszerűsített farmtámogatási rendszerről (SPS) – jelentette be Gőgös Zoltán, a tárca államtitkára. Magyarország az SPS-t 2009. január 1-jétől kívánja bevezetni, bár erre Brüsszel 2011-ig nyújt lehetőséget. A korábbi időpontot az indokolja, hogy az egyszerűsített kifizetési módszert a régi EU-tagok már alkalmazzák, és ez előnyt jelent e tagállamok agrárgazdálkodói számára.

Az SPS lényege, hogy a támogatásokat – egy bizonyos történelmi bázist alapul véve – el kell választani a termeléstől. Ezután az agrárvállalkozások a pénzeket akkor is megkapják, ha a gazdálkodást abbahagyják. Brüsszel egyelőre 2013-ig vállalja, hogy a termelőknek az SPS-ben is kifizeti az eddig folyósított pénzeket. Gőgös Zoltán szerint az új rendszerrel a hazai gazdálkodók zöme jól jár. Az ágazati szereplők olyan vagyonértékű joghoz juthatnak, amelyet értékesíthetnek is. A termelési szerkezet pedig stabilizálódhat, mert a földeken olyan növényeket lesz érdemes vetni, amelyeknek valóban jó piacuk van.

Az SPS tartalmazza majd a SAPS-hoz társuló nemzeti támogatási kiegészítést (top-up) is. Magyarország úgynevezett hibrid SPS-rendszert vezetne be, amely azt jelentené, hogy a történelmi bázis meghatározásakor egyes dotációkat nem olvasztana be az eddigi területalapú támogatások közé, hanem „nemzeti borítékokat” tartana meg. Erre azért lenne szükség, mert máskülönben egyes piaci szereplők – például a tejtermelők – nem juthatnának eddigi pénzeikhez, ha nincs kellő nagyságú földterületük. Emellett – speciális szabályozásként – a juh-, a kecske-, a húsmarha-, az energianövény- és a dohányágazatban a támogatások egy része továbbra is a termeléshez kötődne. HL

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek