Társadalmi vitát kezdeményez az agrártárca az SPS-rendszerről

Társadalmi vitát kezdeményez az FVM a jelenlegi területalapú uniós agrártámogatási szisztémát (SAPS) felváltó egyszerűsített farmtámogatási rendszerről (SPS) – jelentette be Gőgös Zoltán, a tárca államtitkára. Magyarország az SPS-t 2009. január 1-jétől kívánja bevezetni, bár erre Brüsszel 2011-ig nyújt lehetőséget. A korábbi időpontot az indokolja, hogy az egyszerűsített kifizetési módszert a régi EU-tagok már alkalmazzák, és ez előnyt jelent e tagállamok agrárgazdálkodói számára.

Az SPS lényege, hogy a támogatásokat – egy bizonyos történelmi bázist alapul véve – el kell választani a termeléstől. Ezután az agrárvállalkozások a pénzeket akkor is megkapják, ha a gazdálkodást abbahagyják. Brüsszel egyelőre 2013-ig vállalja, hogy a termelőknek az SPS-ben is kifizeti az eddig folyósított pénzeket. Gőgös Zoltán szerint az új rendszerrel a hazai gazdálkodók zöme jól jár. Az ágazati szereplők olyan vagyonértékű joghoz juthatnak, amelyet értékesíthetnek is. A termelési szerkezet pedig stabilizálódhat, mert a földeken olyan növényeket lesz érdemes vetni, amelyeknek valóban jó piacuk van.

Az SPS tartalmazza majd a SAPS-hoz társuló nemzeti támogatási kiegészítést (top-up) is. Magyarország úgynevezett hibrid SPS-rendszert vezetne be, amely azt jelentené, hogy a történelmi bázis meghatározásakor egyes dotációkat nem olvasztana be az eddigi területalapú támogatások közé, hanem „nemzeti borítékokat” tartana meg. Erre azért lenne szükség, mert máskülönben egyes piaci szereplők – például a tejtermelők – nem juthatnának eddigi pénzeikhez, ha nincs kellő nagyságú földterületük. Emellett – speciális szabályozásként – a juh-, a kecske-, a húsmarha-, az energianövény- és a dohányágazatban a támogatások egy része továbbra is a termeléshez kötődne. HL