Kihasznált diákmunkások

Gyakran rejtett munkaerő-kölcsönzést folytatnak a hazai diákszövetkezetek, s ezzel egyrészt megsértik a hatályos jogszabályokat, másrészt az így kiközvetített diákok értékes álláshelyeket foglalnak el azok elől, akik képtelenek elhelyezkedni – többek között erre a következtetésre jutott a Pécsi Tudományegyetem három kutatója egy most elkészült munkaerő-piaci elemzés során. Szórólapozás, csomagolás, adatrögzítés, árufeltöltés, anyagmozgatás, hoszteszszolgáltatás – elsősorban ezekben a munkakörökben „szívják” el a diákok a lehetőséget a pályakezdők, a hátrányos helyzetűek, a tartósan munka nélkül lévők elől, mivel főleg ilyen feladatokra alkalmazzák őket.

A diákmunkásokat emellett komoly joghátrány is éri, például kevesebb bért kapnak, mint ha munkaerő-kölcsönzés keretén belül dolgoznának. Az elemzés egyértelműen rámutatott, hogy a kölcsönzés mint foglalkoztatási forma szinte teljesen ismeretlen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók körében, vagyis „kizárásos alapon” diákszövetkezetekhez fordulnak, ha dolgozni akarnak, még akkor is, ha kölcsönzés keretén belül nagyobb jogbiztonságban és rendezettebb körülmények között helyezkedhetnének el. Itt ugyanis például gyakrabban ellenőriznek a munkaügyi felügyelők. Az iskolaszövetkezetek egy része kihasználja a fiatalok tudatlanságát, s nem ritka, hogy később kapnak fizetést, mint ahogy járna. A dolgozó diákok fele panaszkodott erre, egyötödük pedig jelezte, hogy a diákszövetkezettől kevesebbet kapott a kialkudott bérnél, s ugyanennyien mondták, hogy a munkaidő hosszabb volt, mint amiben előzetesen megállapodtak. Egytizedük azzal szembesült, hogy nem is olyan feladatot végeztettek velük, mint amelyre eredetileg szerződtek.

Jakab Tamás, Kocsis László Levente és Vida Szabolcs kutató szerint jogi eszközökkel kivédhetők lennének a visszásságok. Konkrét jogszabály-módosításra nem teszünk javaslatot, de a diákszövetkezetek tevékenységét vizsgáló kutatásunkat elküldjük a jogalkotóknak, így a munkaügyi tárcának, és felhívjuk a felsőoktatási intézmények, hallgatói szervezetek figyelmét is a problémára – fogalmazott a Világgazdaság érdeklődésére Vida Szabolcs egyetemi oktató.

Az elemzésből olyan furcsaságok is kiderültek, hogy például a középiskolás diákmunkások átlagosan heti 27 órát dolgoznak, ám a budapesti fiúknál ez az érték 37 óra. Igaz, a munkaidő maximuma heti 40 óra lehet, ám a hallgatói jogviszony mellett nagyon soknak tűnik, amit a fiatalok teljesítenek, még akkor is, ha jó néhányan csak az iskolai szünetekre vállalnak munkát. A diákok egy évben átlagosan nyolc hetet dolgoznak. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók ennél kevesebbet, heti 23 óra diákmunkát végeztek, többségüket munkaszerződéssel foglalkoztatták, egyharmaduk megbízási szerződéssel jutott álláshoz, míg több mint tíz százalékuk feketén dolgozott.

Érdekesség, hogy a diákok 90 százaléka úgy véli, ez a típusú tapasztalatszerzés nem segíti a pályakezdést.

A munka megkezdése előtt a tanulónak szövetkezeti részjegyet kell jegyezni, ez általában ezer forintjába kerül.

A munka megkezdése előtt a tanulónak szövetkezeti részjegyet kell jegyezni, ez általában ezer forintjába kerül. Jellemző diákmunkák Szórólapozás; csomagolás; adatrögzítés; árufeltöltés; anyagmozgatás; hoszteszszolgáltatás-->