Új tanév, új szabály, új költség

Bár a hallgatók és leginkább az érdekvédelmi szervezetük nagyon tiltakoznak a tandíj bevezetése ellen – állítják: nem vagy csak alig tudják majd rá összeszedni a pénzt –, az oktatási tárca és az egyetemek, főiskolák vezetői szerint a havi kevesebb mint tízezer forint, ha nem is könnyen, de kigazdálkodható. Különösen igaz ez, ha azt vesszük alapul, hogy az összeg csak a negyede, ötöde a taníttatásuk valós árának, továbbá a költségtérítéses képzés még többe kerül, a hazai magánegyetemek, -főiskolák pedig ennél is drágábbak, nem beszélve a nyugat-európaiakról vagy az amerikaiakról. Újabb tandíj melletti érv, hogy átalakul a hallgatói juttatások rendszere, a tandíj felét például ösztöndíjra kell majd fordítani.
De nem csak az az egy újdonság az idei tanévben, hogy azon hallgatóknak, akik most államilag támogatott alapképzésben vagy egységes, osztatlan, illetve mesterképzésben kezdték meg a tanulmányaikat, 2008 szeptemberétől alapképzésben egységesen 105, mester- és osztatlan képzésben 150 ezer forint tandíjat kell fizetniük évente; a doktori képzésre és a felsőfokú szakképzésre ez nem vonatkozik, s a költségtérítéses formában tanulók sem fizetnek. Fontos változás, hogy a most elsősöket az év végén teljesítményük alapján rangsorolják, és akik az államilag támogatott képzésben nem teljesítik az intézmény által előírt minimumkövetelményeket, azok átsorolhatók költségtérítéses képzésbe, és az ott legjobban teljesítők átvehetők a helyükre. A tét így nagy lesz: a költségtérítés összege félévenként 60 ezer forintnál kezdődik, a legtöbb helyen ez 100-150 ezer, de vannak olyan speciális szakok is, ahol több százezer forint.
Változik a hallgatói támogatások rendszere is: a 116 500 forintos hallgatói normatíva 35-40 százaléka szociális, 59 százaléka teljesítményalapú támogatásként osztható szét. A támogatásokra a doktoranduszok is jogosultak lesznek. A hallgatók a második fél évtől tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek, ennek minimuma a normatíva öt százaléka. Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatottak legfeljebb fele részesülhet. A korábbról jól ismert lehetőségek – mint a Bursa Hungarica ösztöndíj vagy a diákhitel – is a hallgatók rendelkezésére állnak.
Egyébként a magyar diákhitelprogram jövője biztos alapokon nyugszik az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kedvező feltételek mellett kötött 150 millió eurós keretösszegű kölcsönszerződésnek köszönhetően – állítja Csillag Tamás. A Diákhitel Központ (DK) vezérigazgatójának optimizmusa érthető, hiszen az EIB kölcsöne 2011-ig a diákhitelek forrásigényének a felét biztosíthatja.
A diákhitelek az eddigieknél is vonzóbbá válhatnak, mivel az év végéig a kölcsönöket 9,5 százalékos kamatláb mellett kínálják. A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók eddig a beiratkozást nem tudták a hitelből finanszírozni, mert annak folyósítása csak a regisztrációt követően kezdődhetett meg – ezt a problémát megoldották. Újdonság, hogy az előtörlesztésnek semmilyen költsége, illetve korlátja nincs. A törlesztések évről évre komolyabb szerepet játszanak a finanszírozásban; tavaly 9,62 milliárd forintot fizettek vissza az ügyfelek, ez a 24,4 milliárdos hitelezés majdnem 40 százalékát fedezte.
Mindemellett fontos juttatásnak számít a kollégiumi elhelyezés is. Hiszen míg ez havonta nagyjából 5-10 ezer forintba kerül, addig az albérlet – településenként persze nagy a különbség – ennek többszöröse. A gond természetesen a férőhelyek számával van. ABCs

Tanulmányi ösztöndíj

Szociális ösztöndíj

Vállalati ösztöndíj szerződés alapján

Egyéb öszöndíjak, pl. Bursa Hungarica

Diákhitel

Diákmunka

Szülői támogatás Tanévnyitó Bekerülni a világ felsőoktatásának élvonalába, és benn is maradni. Ezt a célt fogalmazta meg Hiller István oktatási és kulturális miniszter tegnap az országos felsőoktatási tanévnyitón a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

A szaktárca vezetője szerint ezt szolgálja többek között, hogy az ágazat idei 214 milliárd forintos költségvetési támogatása 2010-re 241 milliárdra nő, illetve a felvételi rendszerben, az intézményfinanszírozásban bevezetett változások, no és a fejlesztési hozzájárulásnak (fer) nevezett tandíj bevezetése is. A magánegyetemek más módszerekkel operálnak A budapesti International Business School (IBS) – az egyetlen magánintézmény az országban, amely semmilyen állami finanszírozásban nem részesül – az Oxford Brooks Universityével azonos diplomát ad hallgatóinak. Ennek ellenére a mesterképzésének ára mintegy 55 százaléka az angol intézményének – mondta el a Világgazdaságnak Láng László főigazgató. Az alapképzésben megállapított tandíj pedig megfelel annak az államilag dotált összegnek, amelyet az oxfordiak a honfitársaiktól és az uniós állampolgároktól kérnek. Az IBS-ben – meghatározott feltételek mellett – a jól tanulók ingyen tanulhatnak. Minden fél év végén minden szakon rangsorolják a diákokat, és a legkiválóbban teljesítő legfeljebb tíz százaléknak a következő szemeszterben nem kell fizetnie, feltéve, ha a vizsgáik során legalább 75 százalékos eredményt érnek el.

A fiatalok vállalatokkal kötött szerződésekből is előteremthetik a tanulási költségeik egy részét. Erre különösen a harmadik évben nyílik lehetőség, amikor gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt.

A Közép-európai Egyetem (CEU) hallgatói számára különböző támogatások állnak rendelkezésre. Ilyen lehet a teljes vagy részleges tandíjmentesség, illetve a különböző ösztöndíjak. A doktori képzés tandíjmentes. A CEU-n az MA-képzés díja egy tanévre 8900, a jogászoké pedig 9700 euró.

A MA-diákok mindössze 10 százaléka fizet tandíjat, 20 százaléka pedig ezt különböző EU-s (például Erasmus Mundus Program) és más forrásból fedezi. A hallgatók 70 százalékának a tandíját az egyetem elengedi. Sokuknak arra is van lehetősége, hogy a mentesség mellett uniós forrásokból ösztöndíjhoz jusson. -->