Bécs eladna OMV-részvényeiből

Fordulat. Ausztria pénzügyminisztere hajlandó lenne az OMV-ben meglévő osztrák állami részesedés csökkentésére, ha erre van szükség a Mol megszerzéséhez. Wilhelm Molterer a Die Presse című bécsi lapnak nyilatkozva beszélt erről. Az osztrák szövetségi kormánynak jelenleg 31,5 százalékos tulajdonhányada van az OMV-ben.

Az OMV néhány hete közölte: 32 ezer forintos árat fizetne a Mol-részvények darabjáért, ha a vállalat eltörli az alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlátozást, és a társaság, illetve a vele „baráti” viszonyban lévő magyar cégek 40 százalékos tulajdonhányadát sikerül semlegesíteni. A Mol és a magyar kormány többek között azzal az indokkal utasította el az OMV ajánlatát, hogy annak elfogadása a magyar cég újbóli államosításával lenne egyenlő, hiszen az osztrák társaságban komoly tulajdonhányada van az osztrák államnak. A néppárti Molterer mostani bejelentése tehát ez utóbbi aggály leszerelését célozza. Elemzők azonban arra emlékeztetnek, hogy Alfred Gusenbauer szociáldemokrata szövetségi kancellár korábban többször is elutasította a privatizáció folytatását.

Somlyai Dóra, a Mol kommunikációs igazgatója az osztrák pénzügyminiszter kijelentésére reagálva jelezte: az, hogy Ausztria kormányának különböző tisztségviselői egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak, egyértelműen az OMV állami irányítását bizonyítja. Hozzátette: a magyar vállalat privatizációjánál pontosan azért volt szerencsés pénzügyi befektetőkből álló, szórt tulajdonosi szerkezetet kialakítani, hogy az ilyen „politikai útkeresés” ne befolyásolja a cég hatékony működését. A Mol egyébként korábban éppen azért szakította meg együttműködési tárgyalásait másik régiós versenytársával, a lengyel PKN Orlennel, mert a lengyel állam nem volt hajlandó eladni az olajipari cégben meglévő részesedését.

Kérdés azonban, mennyiben befolyásolja az Európai Bíróságnak a német Volkswagen-törvényről szóló keddi döntése (VG, október 24., 5. oldal) a Mol–OMV csata kimenetelét. A Reuters által idézett elemzők szerint az ítélet általában véve gyengíti azokat a tagállami törekvéseket, amelyek aranyrészvények és más konstrukciók révén különleges jogokat igyekeznek fenntartani egyes nagyvállalatokban.

Mint ismeretes, Magyarország hosszas huzavona után ez év tavaszán módosította a privatizációs törvény azon passzusát, amely 31 vállalat esetében szavazatelsőbbségi jogot garantált az állami kézben lévő részvényeknek. Charlie McCreevy belső piaci biztos szakértői jelenleg is vizsgálják, hogy a változtatással tényleg megszűnt-e a jogsértő helyzet.

A lex Mol elfogadása azonban új helyzetet teremtett a privatizációs törvény módosításának értékelésében – mondta lapunknak Oliver Drewes, McCreevy szóvivője. A bizottság ugyanis elsőként a lex Molt vizsgálja majd, az aranyrészvények megszüntetésének mikéntjéről pedig ennek a törvénynek a fényében mond ítéletet. Ha tehát a lex Molt Brüsszel az uniós törvényekkel összeegyeztethetetlennek ítéli, akkor az aranyrészvények ügye is az Európai Bíróságon köthet ki.

Az Európai Bizottság értékelése szerint mindenesetre a Volkswagen-ügyben hozott ítéletével a bíróság megerősítette, hogy az állami hatóságoknak nem lehetnek különleges jogosítványaik magánvállalatokban. „A különleges jogok egyre veszélyeztetettebb, kihalófélben lévő fajtává váltak” – fogalmazott Drewes.

Brüsszel legutóbb júniusban lépett fel az aranyrészvények ellen; akkor Portugáliának küldött utolsó figyelmeztetést két energiacégben fenntartott állami jogosítványok ügyében. Kötelezettségszegési eljárás folyik Lengyelország ellen is, ahol 15 vállalatban vannak különleges jogai az államnak. Romániában a bizottság a legnagyobb olaj- és gázipari cég, a Petrom állami aranyrészvényét kifogásolja.

Brüsszel korábban nemcsak a magáncégekben fenntartott speciális állami jogokat nézte rossz szemmel, hanem általában is kiállt az „egy részvény, egy szavazat” elvének érvényesülése mellett a részvénytársaságok irányításának területén. McCreevy azonban a közelmúltban bejelentette, hogy mégsem készül uniós törvényjavaslat az ügyben. A biztos szerint ez ugyanis olyan érzékeny kérdés, amely a tagállamok kulturális hagyományait is érinti, s a vállalatok tulajdonlásáról és ellenőrzéséről szóló viták lényegére tapint. McCreevy úgy véli, hogy szükséges a vállalati döntéshozatal egyszerűsítése, de az ezt célzó változtatások kezdeményezése a részvényesek dolga.

Drewes a Világgazdaságnak elmondta, hogy ezen az állásponton a bizottság a VW-ügyben hozott ítélet nyomán sem fog változtatni. A szóvivő ennek kapcsán egy nemrég készült bizottsági tanulmányra hivatkozott, amely nem talált összefügést az egy részvény, egy szavazat elv szerinti működés, illetve a cégek üzleti sikere között. Drewes azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés nem függ össze az aranyrészvények ügyével. Utóbbiakkal nem az a baj ugyanis, hogy valamely tulajdonos számára a tulajdoni hányadánál nagyobb szavazati jogot biztosítanak, hanem az, hogy a különleges jogok révén sérül a tőke szabad áramlása. VG

Ráadásul a legutóbbi közgyűlés óta az alapszabály szavazatijog-korlátozó rendelkezésének a módosításához a magyar állam tulajdonában lévő egyetlen részvény egyetértésére is szükség van.

Az idei rendes közgyűlésen a felső vezetés pozícióját is megerősítették: módosították ugyanis az alapszabálynak az igazgatótanács visszahívásáról szóló passzusát.

Az igazgatóság ettől kezdve csak két lépésben cserélhető le: első körben a testület maximum három tagját válthatják le, s ezt követően csak fél év múlva folytatódhat a felső vezetés lecserélése.

További biztosíték az elmúlt hónapokban felhalmozott 40 százalékos sajátrészvény-állomány, amelynek egy részét az MFB Investnek és közel ennyit az OTP Banknak adta kölcsön a cég. A Mol nemrég nagy összegű szindikált hitelkeretet is kapott, ez újabb saját részvény vásárlására is alkalmas.

Tág teret ad a tőzsdecégeknek az akvizíció elleni védekezésre ezek mellett a parlament által nemrég elfogadott különleges törvény, a lex Mol is.

Ráadásul a legutóbbi közgyűlés óta az alapszabály szavazatijog-korlátozó rendelkezésének a módosításához a magyar állam tulajdonában lévő egyetlen részvény egyetértésére is szükség van.

Az idei rendes közgyűlésen a felső vezetés pozícióját is megerősítették: módosították ugyanis az alapszabálynak az igazgatótanács visszahívásáról szóló passzusát.

Az igazgatóság ettől kezdve csak két lépésben cserélhető le: első körben a testület maximum három tagját válthatják le, s ezt követően csak fél év múlva folytatódhat a felső vezetés lecserélése.

További biztosíték az elmúlt hónapokban felhalmozott 40 százalékos sajátrészvény-állomány, amelynek egy részét az MFB Investnek és közel ennyit az OTP Banknak adta kölcsön a cég. A Mol nemrég nagy összegű szindikált hitelkeretet is kapott, ez újabb saját részvény vásárlására is alkalmas.

Tág teret ad a tőzsdecégeknek az akvizíció elleni védekezésre ezek mellett a parlament által nemrég elfogadott különleges törvény, a lex Mol is.

-->