Távközlési szuperfelügyelet

Európa-szerte emelkedik, de egyes országokban még mindig nagyon alacsony a széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya – állítja a távközlé-

sért felelős EU-biztos. Viviane Reding tegnap ismertette az ezzel kapcsolatos legfrissebb adatokat. Ezek szerint az idén nyáron az élenjáró tagállamokban, Dániában és Hollandiában már a lakosság több mint egyharmadának volt széles sávú hozzáférése. Az uniós átlag azonban csak 18,2 százalék, s a lista végén kullogó Romániában és Bulgáriában mindössze 6,6, illetve 5,7 százalékot mértek – az élbolyhoz viszonyított lemaradásuk tavaly óta valamelyest nőtt. Magyarország az új tagállamok mezőnyében viszonylag jól áll, hiszen csak Szlovénia (15,3) és kismértékben Csehország (12,2) előzi meg a 11,6 százalékos hazai lefedettséget. Szlovákiával és Lengyelországgal összehasonlítva ugyanakkor tetemes az előnyünk.

Viviane Reding elsősorban az egykori távközlési monopolcégek erős pozícióit és általában véve a piaci verseny hiányosságait okolja az internet-hozzáférés egyenetlen elterjedéséért. Ennek némileg ellentmond, hogy éppen a két, e téren leginkább elmaradott délkelet-európai tagországban a legalacsonyabb (Bulgáriában 28, Romániában 12,2 százalék) az egykori egyeduralkodó szolgáltatók részesedése a széles sáv piacán. Ugyanakkor tény, hogy uniós szinten a piacnak még mindig közel ötven százalékát az egykori nagy monopolcégek uralják.

Reding eltökéltségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a távközlési piac küszöbönálló reformja során a széles sávú internet-hozzáférések esetében is határozottan fellépnek a verseny erősítéséért. A november 13-án közzéteendő javaslatcsomag a BruxInfo szerint három fő elemet tartalmaz majd: egyrészt a távközlési monopóliumok funkcionális szétválasztására, másfelől az egységes piac kiteljesítésére, harmadrészt egy európai távközlési felügyelet létrehozására törekszenek.

Ami a verseny erősítését illeti, Reding megítélése szerint a távközlés 18 szabályozott részpiacának felén már nincs szükség külön szektorális szabályozásra, mivel a verseny megélénkült annyira, hogy elég a „normális” versenyszabályokat betartatni. Persze az egyes tagországokban különböző megközelítésre lehet szükség: brüsszeli megítélés szerint például Lengyelországban vagy Szlovákiában különösen sok területen indokolt lehet a speciális szabályok fenntartása.

A reformcsomag utolsó eleme – az uniós felügyeleti szerv kialakítása – várhatóan éles vitákat vált ki a tagállamok körében. A várhatóan 2010-ben létrejövő hatóság igazgatótanácsát a huszonhét tagállami felügyelet adná – ezekből áll jelenleg a kizárólag konzultatív hatáskörű ERG csoport. A majdani „szuperfelügyelet” többségi döntéseket hozna, és munkáját kis létszámú szakértői stáb segítené.