Tőkét kihelyezni pedig muszáj!

De a hozzájuk képest kisebb, ám erőtelejes(ebb) külföldi jelenlétet már megteremtett cégek képviselői is részt vesznek a beszélgetésekben, olyan, mint például a Fornetti. Mellettük a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedését segíteni hivatott állami cégek – Eximbank, Mehib, MFB, illetve a külszolgálaton dolgozó szakemberek. Illetve tanácsadó cégek, tanácsadók is elmondják véleményüket.

A téma égetően aktuális – hiszen a térség országainak vállalkozásai mind inkább felismerik, hogy érdekük befektetőként megjelenni külpiacaikon. S habár Magyarország egyelőre még messze a legjelentősebb térségbeli befektető ország, számítani kell arra, hogy a többiek felzárkóznak. Ez már megfigyelhető például a lengyel vállalatok esetében. Ugyanakkor a tőkeexport számtalan előnnyel jár, miközben persze – főként rövidtávon – hátrányai is vannak a magyar gazdaság egészére.

Egyebek között ezek a kérdések kerülnek-kerültek szóba a tanácskozáson, amelyen elhangzott, hogy a régióban található magyar tőkét többfajta dualitás jellemzi: egyrészt jelen vannak a regionális multinacionális vállalattá fejlődött cégek, másrészt pedig a nagyszámú közepes, kicsi és igen kicsi (a MNB hivatalos statisztikáján kívül maradó) befektetés is. Hasonlóan eltérőek az egyes vállalatok földrajzi terjeszkedésének határai is. A nagyvállalatok az adott ország egészében, sőt az adott régióban gondolkodnak, míg a kis cégek a határ menti és sok esetben etnikai szálakkal is átszőtt tőkeexportban érdekeltek.

A különböző adatforrások és becslések alapján a külföldön beruházott magyar(országi) tőke állománya 9,5-10 milliárd euró körül lehet, és ennek túlnyomó hányada a földrajzilag közel fekvő országokban található. A következő években a tőkeexport további dinamikus bővülésével számolhatunk, és 2010-re a jelenlegi állomány 14-16 milliárd euróra növekedhet.