Gyurcsány: mi lett volna, ha nem avatkozik be a kormány

Négy nagyobb finanszírozási programban vesz még részt Magyarországon a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), mondta hétfőn, a bank elnökével, Jean Lemierre-rel tartott londoni megbeszélése után Gyurcsány Ferenc, aki este az egyik legtekintélyesebb londoni egyetemen tartott előadásán kijelentette: a kormány beavatkozása nélkül tavaly a GDP-érték 11 százaléka lett volna az államháztartási hiány.

A kormányfő az EBRD további magyarországi szerepéről a Lemierre-rel tartott megbeszélés után azt mondta: az M6-os autópályát alapvetően köz- és magánfinanszírozási együttműködéssel szeretné megépíteni a kormány; az EBRD a magánbefektetők finanszírozásában vesz részt. Ezek a tárgyalások folynak, és "örömmel hallottam, hogy a bank szerint az előkészítés kifejezetten magas szakmai színvonalon megy", fogalmazott a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc elmondta: az EBRD az elmúlt hetekben benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak azt az ajánlatát, hogy induljon Magyarországon átfogó, nagy energiatakarékossági program, döntően a lakossági szektorban, európai fejlesztési forrásokat bevonva. E programmal a magyar energiafelhasználást néhány százalékkal lehetne csökkenteni, ez is azonban "hatalmas pénzt" jelentene. A harmadik nagy együttműködési terület az EBRD-vel a magyar vállalatok térségbeli terjeszkedésének támogatása.

Már ma is vannak olyan magyar cégek, amelyek regionális terjeszkedését az EBRD legalább részben finanszírozta; a kormányfő az OTP-t és a TriGránitot említette. Gyurcsány Ferenc végül "az egész bank gyakorlatában példa nélkülinek" nevezte, hogy az EBRD Magyarországon egészségügyi szolgáltatás-szervezésbe fektetett be, egy olyan magántársaságba, amely Magyarországon már több kórházat is működtet. A kormányfő nem említette meg a társaság nevét, az EBRD azonban nemrégiben közölte: 6 millió euróig terjedő befektetésről döntött a magyar vállalkozók által működtetett Hospinvestben.

Az EBRD tájékoztatása szerint a program révén a Hospinvest tíz magyarországi közkórház, illetve kórházi gyógyszertár irányításához, e kórházak átalakításához és korszerűsítéséhez kap támogatást. A londoni bank az átalakuló gazdaságokról épp a minap kiadott éves jelentésében - Transition Report 2007 - azt írta: a magyar egészségügyi szektor kiadásai az GDP-érték 8 százalékát teszik ki, és e magas arány oka részben a "sokszor csak háromnegyed részben telített" kórházak nagy száma. Az EBRD a jelentésben megjegyezte: a magyar egészségügyi kiadások háromnegyed részét közfinanszírozási forrásokból fedezik, és e finanszírozások kétharmadát állami kórházakban költik el, jóllehet ez az arány a fejlett piacgazdaságokban 30-40 százalék.

A londoni bank az éves jelentésben a magyar közegészségügyi rendszer ésszerűsítése és a szűkös állami forrásokra nehezedő nyomás enyhítése szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte a karcsúsítást, a konszolidációt, sőt egyes kórházak bezárását. Gyurcsány Ferenc az EBRD előtt a Citigroup globális befektetési csoport londoni részlegénél tett látogatást, ahol elemzőket és alapkezelőket tájékoztatott. A megbeszélés után Guy Harrington, a Citigroup kelet-közép-európai csoportvezetője - az MTI kérdésére, hogy kaptak-e a kormányfőtől biztosítékokat a költségvetési konszolidáció 2008 utáni folytatására - azt mondta: a miniszterelnök személyesen erősen elkötelezett a reformfolyamat végigvitele és a költségvetési fegyelem fenntartása mellett.

A legtöbb nagy londoni befektetési ház egyelőre 2008 végéig látja biztosítottnak a konszolidáció folytatását; utána az elemzői vélemények szerint az ütem lanyhulhat a 2010-es választások közeledtével. A belátható időre szóló költségvetési programot mindazonáltal a nagy házak hitelesnek tartják. Ennek legutóbbi jeleként a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a minap a leminősítést valószínűsítő addigi negatívról stabilra javította vissza a "BBB plusz" szintű szuverén magyar devizaadós-kockázati osztályzat kilátását, vagyis levette a napirendről a magyar adósi besorolás visszaminősítését.

Gyurcsány Ferenc londoni látogatásának utolsó mozzanataként, hétfő este átfogó előadást tartott a magyarországi reformokról a London School of Economics and Political Science (LSE) közgazdasági és politikatudományi egyetemen. Kijelentette: korábban a politikai pártok egymást túllicitálva próbáltak minél többet adni a lakosságnak, és jóllehet már sok jele volt a költségvetési folyamatok fenntarthatatlanságának, "egyikünk sem volt elég bátor ahhoz, hogy levonja a következtetéseket".

A kormányfő szerint azonban 2006 nyarára fel kellett ismerni, hogy erőteljes beavatkozás nélkül az államháztartási hiány el fogja érni a 11 százalékot. Gyurcsány Ferenc kijelentette ugyanakkor: a kiigazítás legfájdalmasabb része a végéhez közeledik, "és már látszik a fény az alagút végén". Kérdésre válaszolva a miniszterelnök "félreértésnek vagy félremagyarázásnak" nevezte, hogy a kormány az egészségügy privatizálására készülne.
Átalakításról van szó, nem arról, hogy az egészségügyi ellátásban szabadpiaci viszonyok keletkeznének, mondta.