BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kifejezőbb mutató lehet a "boldogságindex"

Nemzetközi "boldogságindexet" ismertettek egy brüsszeli környezetvédelmi konferencián: a rotterdami Erasmus Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes országok polgárai hogyan érzik magukat hazájukban, az anyagi kérdéseken túl mennyire elégedettek életükkel, életkörülményeikkel, boldognak gondolják-e magukat.

 

Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő, a környezetvédelmi bizottság tagja azért tartja fontosnak a boldogságindexet, mert szakít a gazdasági növekedés kizárólagosságával. A magyar képviselő szerint ez a felmérés is azt tükrözi, hogy a GDP önmagában nem alkalmas a társadalom elégedettségének mérésére. Békés, kulturált országban, tiszta környezetben és tisztességes viszonyok között az emberek szerényebb jövedelem mellett is boldogabbak, mint rossz társadalmi légkörben, magasabb GDP mellett. Hegyi Gyula szerint ez a felmérés is azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés csak a szociális méltányossággal együtt értékes, ezért vezetik a listát a hollandok és a skandinávok.

A boldogságindexet Hollandia, Ausztria és a skandináv országok vezetik, azok a társadalmak, ahol a piacgazdaság erős szociális rendszerrel párosul. Hollandia 1,5, Finnország 1,7 pontot kapott, míg a lista legvégén 3,7 ponttal Egyiptomé a legboldogtalanabb, legfrusztráltabb társadalom.

Magyarország 2,4 ponttal a középmezőnyben helyezkedik el, ugyanannyi pontszámmal, mint Észtország, Görögország és Chile. Szomszédaink - Ausztriát leszámítva - mind boldogtalanabbak nálunk, a régióban Romániában a legrosszabb az index, 2,8 ponttal.

A szegénynek tartott országok közül Indonézia és Vietnam lakói viszonylag elégedettek (2,3 pont), boldogabbak, mint a gazdaságilag látványosan fejlődő Kína (2,7) és India (2,9) polgárai. Kiemelkedő GDP-jükhöz képest az amerikaiak sem túl boldogok a 2,1-es mutatóval.

Az Európai Bizottság már régóta keres a hazai összterméknél (GDP) jobb, kifejezőbb mutatót az egyes országok és a lakosság jólétének vizsgálatára. Sztavrosz Dimasz uniós környezetvédelmi biztos szerint a gazdasági jólét nem minden, az EU-bizottság - napokban elhangzott szavai szerint - jövőre készül előállni azokkal az első ötletekkel, amelyek 2009-ig egy megfelelőbb, a szociális és környezetvédelmi tényezőket is kifejező mutató kifejlesztéséhez vezethetnek. Specifikusan gazdasági célokra a GDP mutatót továbbra is használnák.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.