Klímavédelmi ötletbörze

Szén-dioxid-pánik. Repülőjegyek drágulása, környezetbarát termékek olcsóbbá válása – néhány éven belül egyebek mellett ez lehet a következménye, ha megvalósulnak azok a klímavédelmi elképzelések, amelyek a közelmúltban röppentek fel az Európai Unióban. Az integráció környezetvédelmi miniszterei a múlt héten arra szólították fel az ENSZ illetékes szakosított szervezetét (FCCC), hogy „hatékonyabb megközelítéseket” dolgozzanak ki a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás igen gyors növekedésének a megfékezésére. Az Európai Bizottság is jelezte, hogy a légitársaságokat is be kívánja vonni a CO2-kibocsátási jogok uniós kereskedelmi rendszerébe. Ez a gyakorlatban az elemzők szerint a repülőjegyek árának növekedéséhez vezet majd, hiszen a szén-dioxid-emisszió korlátozásához szükséges beruházásokat a légicégek végső soron az utasokkal fizettetik meg.

Ám a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében a következő években EU-szinten várható intézkedések még jószerint csak az ötletelgetés szintjén vannak. A két hete „zöldforradalmat” hirdető Nicolas Sarkozy Franciaországa és Nagy-Britannia például az uniós pénzügyminiszterek november 13-i ülésén azt a javaslatot terjeszti majd elő, hogy az energiahatékony módszerrel készülő termékekre kedvezményes áfakulcsot vezessenek be. Elemzők szerint azonban kérdéses, sikerül-e ebben megegyezniük a tagállamoknak, hiszen ez a sok helyütt szent tehénként kezelt adózási szuverenitás korlátozása lenne. Az Európai Bizottság arra is figyelmeztetett, meg kell vizsgálni, nem torzítja-e egy ilyen áfakedvezmény az egységes belső piacot. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg vitát válthat ki, mi számít „klímabarát” (tehát csekély szén-dioxid-kibocsátással létrehozott) terméknek, és mi nem.

Az EU állam- és kormányfői tavasszal az unió nevében azt vállalták, hogy 2020-ra húsz százalékkal csökkentik a CO2-emissziót az 1990-es szinthez képest. Nagy kérdés azonban, hogy ezt milyen intézkedésekkel akarják elérni, és hogyan fogják megosztani ennek terheit a tagállamok között. Az EB a napokban jelentette be, hogy január 23-ra tolja ki annak a javaslatának a közzétételét, amely éppen ezekre a kérdésekre hivatott választ adni.

A halasztás hivatalos oka az, hogy Brüsszel szeretné figyelembe venni a december 3–14. között az indonéziai Balin tartandó globális klímavédelmi csúcs eredményeit is a javaslat összeállításához. Elemzők szerint azonban a háttérben az is meghúzódhat, hogy az egyes tagállamok szén-dioxid-kibocsátási kvótáinak meghatározása a 2013 utáni időszakra igen komoly lobbitevékenység célpontja.

Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos alig néhány napja jelentette be, hogy immár mind a 27 tagállam esetében elfogadta a 2008–2012-es időszak CO2-emiszsziós kvótáit rögzítő nemzeti allokációs terveket, s ezek átlagosan 10,5 százalékkal kisebb kibocsátást engedélyeznek, mint amennyit a kormányok kértek. A lefaragások miatt hét tagállam már jelezte, beperli Brüsszelt az Európai Bíróságon (köztük Magyarország is, amelynek kvótája 12,4 százalékkal lett kisebb), további kettő pedig fontolgatja ezt.

Vélhetően a decemberi bali tárgyalásokon is az lesz a legvitatottabb kérdés, hogy az egyes államok mekkora mértékben járuljanak hozzá a globális kibocsátás megfékezéséhez. Egyes szakértők szerint ezen könnyen zátonyra is futhat az az elképzelés, hogy 2009 végére, az FCCC koppenhágai csúcstalálkozójára a 190 tagország megállapodik a kiotói egyezmény 2012-es lejártát követő klímavédelmi rendszerről.

Baljós jel, hogy az EU szakminiszterei említett ülésükön sürgették a fejlődő országokat, „fokozzák hozzájárulásukat” a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, miközben saját, húszszázalékos kibocsátáscsökkentési vállalásukat csak akkor hajlandóak harminc százalékra emelni, ha más fejlett országok is hasonló kötelezettségeket vesznek a vállukra. A világ jelenlegi legnagyobb CO2-kibocsátójaként ismert Egyesült Államokban azonban a Bush-kormány ellenzi kötelező jellegű szén-dioxid-emissziós plafont. Kína pedig (amely legkésőbb 2010-re megelőzi az USA-t a kibocsátás terén) úgy véli, lakosságarányosan még mindig alacsony a kibocsátása. VG

A brit kormány szintén a múlt héten közölte, megvizsgálja, lehet-e tovább szigorítani a 2050-re korábban bejelentett 60 százalékos emissziócsökkentési célkitűzésen. Norvégia a napokban arra kérte az Európai Bizottságot, engedélyezze az erőművi CO2-emissziót megakadályozó és a szén-dioxidot a föld alatt raktározó technológia kifejlesztésének állami támogatását.

Az ausztráliai Queensland kormánya pedig tegnap jelentette be, hétmillió dolláros támogatást ad a négyezer lakosú Cloncurry kisvárosnak, hogy az teljes energiaellátását napenergiából fedezhesse.

A brit kormány szintén a múlt héten közölte, megvizsgálja, lehet-e tovább szigorítani a 2050-re korábban bejelentett 60 százalékos emissziócsökkentési célkitűzésen. Norvégia a napokban arra kérte az Európai Bizottságot, engedélyezze az erőművi CO2-emissziót megakadályozó és a szén-dioxidot a föld alatt raktározó technológia kifejlesztésének állami támogatását.

Az ausztráliai Queensland kormánya pedig tegnap jelentette be, hétmillió dolláros támogatást ad a négyezer lakosú Cloncurry kisvárosnak, hogy az teljes energiaellátását napenergiából fedezhesse.

-->