BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Borúsak a kilátások

Konjunktúra. A kedvező nemzetközi környezet ellenére a növekedés trendje 2005 óta folyamatosan lassul Magyarországon, s az év második negyedében az 1995-ös egyensúlyjavító intézkedések óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt. Ráadásul a hazai gazdasági bővülés érdemben elmarad régiós versenytársainkétól, és 2006 vége óta az euróövezet növekedését is alulmúlja. A nemzetközi összevetésben kedvezőtlen teljesítmény jórészt a belső konjunktúra eltérő dinamikájával magyarázható. Míg Magyarországon a belföldi felhasználás – jórészt a költségvetési kiigazítás eredményeként – visszaesett, a többi államban GDP feletti vagy ahhoz hasonló mértékű bővülést jelzett – mutatnak rá a Magyar Nemzeti Bank szakértői. A novemberi inflációs jelentés részletesen vizsgálja azt a kérdéskört is, hogy mi áll a korábban vártnál kedvezőtlenebb konjunktúra hátterében, különös tekintettel arra, hogy a harmadik negyedév előzetes adata alapján tovább mérséklődött a hazai konjunktúra növekedése.

Növekedés. Miközben ez utóbbi megállapítás igaz, a jegybank szakértői hozzáteszik: az elmúlt év eleje óta tartó lassulás megtörni látszik. A negyedéves bővülés ugyanis másfél év óta először múlta felül az előző negyed értékét. A fordulat összhangban áll a belföldi kereslet néhány nagyobb súlyú komponensének (fogyasztás, beruházás) az elmúlt hónapokban megfigyelt, visszafogott trendváltásával – mutat rá a jelentés.

A növekedés összetételét továbbra is eltérő külső és belső konjunkturális folyamatok jellemzik. Az élénk külső konjunktúra az export gyors bővülésén keresztül kedvezően befolyásolta a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit 2007 első felében, míg a belföldi kereslet lassulása ellenkező irányban hat. Ez utóbbi az állami intézkedések közvetlen – az állami fogyasztás, a természetbeni társadalmi juttatások és az állami beruházások visszaesésében jelentkező – és közvetett növekedést mérséklő hatásának a következménye.

A kormányzati intézkedések eltérő szektorális hatásai a termelési oldalon is megfigyelhetők. Az állami szektor visszaesése a termelésben és a hozzáadott értékben is meghatározó volt, s szolgáltatásai az egyensúlyjavító intézkedések közvetlen következményeképp csökkentek. Emellett azonban a magánszféra hozzáadott értékének a bővülése 3 százalék alá sülylyedt. A legnagyobb visszaesést a piaci ágazatokban az építőipar és a mezőgazdaság mutatta. Emellett a piaci szolgáltatások hozzáadott értékét is enyhén csökkenő dinamika jellemezte, ez összhangban áll a fiskális egyensúlyjavító intézkedések következtében mérséklődő reáljövedelmek belföldi keresletet visszafogó hatásával. A kedvezőtlen tendenciákat némiképp csak az élénk külső konjunktúra következtében dinamikusan bővülő feldolgozóipar tudta részben ellensúlyozni.

Fontosabb konjunkturális tényezők és jellemzőik

Forrás: MNB

Export

Az ipari termelés az év közepén újból erőre kapott, ezt tükrözi az élénk exportnövekedés is

Ennek okai a kedvezőbbé váló euróövezeti konjunktúra mellett a magyar kivitel szerkezetében végbement változások

Az exportra termelő ágazatok növ. kilátásait középtávon kedvezőtlenebb – német és euróövezetbeli – folyamatok befolyásolhatják

E hatásokat tompíthatja a régiós országok erőteljes gazdasági növekedése

Kiskereskedelem

A nyári hónapokban már nem folytatódott az értékesítések lassulása (főként a gépjárműpiaci fejlemények miatt)

A háztartások konjunkturális megítélését és kilátásait leképező lakossági bizalmi indexekben az év eleje óta nincs jelentős javulás

Nyár óta új tendencia az élelmiszer jellegű termékek iránti kereslet csökkenése

A nyár elejére jelentősen megemelkedett a készletállomány a kereskedelmi ágazatokban

Kormányzati kiadások

Jelentősen visszaestek a kormányzat fogyasztási kiadásai

A természetbeni társadalmi juttatások értéke az év első hat hónapjában 10 százalékkal csökkent

Beruházások

Vállalatok

erősödött a vállalati szektor beruházási aktivitása

ám a vállalati beruházásoknak is szinte csak a feldolgozóipar, s azon belül is egy igen erős ágazatspecifikus hatás ad lendületet

a 2005 és 2006 folyamán tapasztalt gyenge beruházási kedv nem szűnt meg teljesen

a vállalatok visszafogottak a munkát és tőkét terhelő adó- és járulékemelések, valamint az üzleti környezet bizonytalanságai miatt

Állami szektor

az erőteljes beruházáscsökkenés fő oka a fiskális kiadások visszafogása

Lakosság

a lakossághoz kötődő ingatlanberuházásokat kedvező fordulat jellemezte ugyan az év első felében, ám jórészt bázishatás miatt

az elmúlt negyedévekben a lakáshitelezés terén is lassulás volt

Export

Az ipari termelés az év közepén újból erőre kapott, ezt tükrözi az élénk exportnövekedés is

Ennek okai a kedvezőbbé váló euróövezeti konjunktúra mellett a magyar kivitel szerkezetében végbement változások

Az exportra termelő ágazatok növ. kilátásait középtávon kedvezőtlenebb – német és euróövezetbeli – folyamatok befolyásolhatják

E hatásokat tompíthatja a régiós országok erőteljes gazdasági növekedése

Kiskereskedelem

A nyári hónapokban már nem folytatódott az értékesítések lassulása (főként a gépjárműpiaci fejlemények miatt)

A háztartások konjunkturális megítélését és kilátásait leképező lakossági bizalmi indexekben az év eleje óta nincs jelentős javulás

Nyár óta új tendencia az élelmiszer jellegű termékek iránti kereslet csökkenése

A nyár elejére jelentősen megemelkedett a készletállomány a kereskedelmi ágazatokban

Kormányzati kiadások

Jelentősen visszaestek a kormányzat fogyasztási kiadásai

A természetbeni társadalmi juttatások értéke az év első hat hónapjában 10 százalékkal csökkent

Beruházások

Vállalatok

erősödött a vállalati szektor beruházási aktivitása

ám a vállalati beruházásoknak is szinte csak a feldolgozóipar, s azon belül is egy igen erős ágazatspecifikus hatás ad lendületet

a 2005 és 2006 folyamán tapasztalt gyenge beruházási kedv nem szűnt meg teljesen

a vállalatok visszafogottak a munkát és tőkét terhelő adó- és járulékemelések, valamint az üzleti környezet bizonytalanságai miatt

Állami szektor

az erőteljes beruházáscsökkenés fő oka a fiskális kiadások visszafogása

Lakosság

a lakossághoz kötődő ingatlanberuházásokat kedvező fordulat jellemezte ugyan az év első felében, ám jórészt bázishatás miatt

az elmúlt negyedévekben a lakáshitelezés terén is lassulás volt-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek