BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Félsiker Bali szigetén

Kétévnyi kemény alkudozásnak néz elébe a világ a szombaton Bali szigetén elfogadott kompromiszszumos éghajlatvédelmi egyezség után. A laza kereteket szabó megállapodás némi esélyt teremt arra, hogy a légkör felmelegedését megelőzni hivatott, 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv után is egyezményben szabályozott folytatásuk legyen az üvegházgáz-kibocsátás viszszafogását célzó akcióknak.

Reményt keltő, de számos bizonytalanságot tartalmazó határozat elfogadásával zárult a világ közel kétszáz országának több ezer küldöttét felvonultató indonéziai tanácskozás. Az üvegházgázoknak – az 1990-es szinthez képesti – ötszázalékos csökkentését előirányzó, kötelezettséget azonban csupán 36 országra rovó kiotói egyezménnyel szemben a döntő változás az lesz, hogy a második szakasz végrehajtásában a fejlődő államok is részt vesznek. Tették ezt annak hatására, hogy az USA küldöttsége szombaton – szinte végszóra – feladta ellenállását, és készségét nyilvánította a kibocsátás korlátozását célzó új program kidolgozására, majd végrehajtására.

A kompromisszumnak Washington részéről az volt a feltétele, hogy a főszövegből töröljék a szénvegyületek kibocsátásának visszafogására vonatkozó konkrét mennyiségi mutatókat. Az eredeti – az EU és sok fejlődő állam által támogatott – tervezet szerint 2020-ig 25–40 százalékos csökkentést kellett volna elérni az üvegházgázok kibocsátásában, 2050-ig pedig globális szinten kellett volna 50 százalékos terheléscsökkentést kimutatni. Az előirányzatokra vonatkozó utalások azonban végül lábjegyzetekbe kerültek, nem utolsósorban azért, mert a kiotói jegyzőkönyvet aláíró 36 fejlett állam esetében még ma is az 1990-es szint felett van a kibocsátási mutató, amit sokan értékelnek a vállalások teljesítésének nehézségeként. A Balin tartott tanácskozáson az alapvető konfliktust az indiai küldöttségvezető fogalmazta meg. Arra emlékeztetett, hogy a mai, veszélyes folyamatok a fejlett ipari államok tékozló energiafogyasztása miatt álltak elő, ugyanezek az államok pedig most – a fenyegetés láttán – a fejlődő államok iparosításának visszafogásával akarják orvosolni a bajokat. Az ipari államok – érvelt az indiai politikus – ráadásul most is úgy követelnek áldozatokat a szegényebb államoktól, hogy cserébe nem kínálnak támogatást a környezetbarát technológiák tömeges elterjesztésére.

Az amerikai küldöttség azzal válaszolt, hogy az USA továbbra sem vesz részt a 2012-től indítandó, második klímavédelmi programban, ha a fejlődők nem vállalnak kötelezettségeket. Erre a megjegyzésre hangos felzúdulás, sőt tömeges pfujolás volt a válasz, ami hozzájárult ahhoz, hogy az USA végül elfogadta az – irányszámok nélküli – elvi egyezséget, és végül a fejlődők is beadták a derekukat.

Folytatásként 2008 és 2009 során évente négy helyszínen tartanak egyeztetéseket. Az első tanácskozásra a jövő év elején, Ghánában kerül sor, a zárókonferenciát pedig – a tervek szerint – két év múlva tartják Koppenhágában. Kommentátorok szerint heves viták várhatók minden egyes tárgyalási fordulón. VG

Eltérő helyzet, eltérő érdekek

A világ négy legnagyobb szennyezőjének – USA, Kína, Oroszország és India – jelentősen eltérő érdekei vannak. Kína és India esetében a hatalmas népesség eltartása és a gyors növekedés állít korlátokat az energiafogyasztás visszaszorítása elé. A hideg klímájú Oroszország sokak szerint még nyer is a felmelegedéssel, így nem érdeke visszafogni kibocsátását.

Az USA-t pedig a hatalmas ipari bázis és a tömeges autóforgalommal járó gazdaságföldrajzi szerkezet kényszeríti a szénhidrogének tömeges elégetésére.

Az USA-t pedig a hatalmas ipari bázis és a tömeges autóforgalommal járó gazdaságföldrajzi szerkezet kényszeríti a szénhidrogének tömeges elégetésére.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek