Félsiker Bali szigetén

Kétévnyi kemény alkudozásnak néz elébe a világ a szombaton Bali szigetén elfogadott kompromiszszumos éghajlatvédelmi egyezség után. A laza kereteket szabó megállapodás némi esélyt teremt arra, hogy a légkör felmelegedését megelőzni hivatott, 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv után is egyezményben szabályozott folytatásuk legyen az üvegházgáz-kibocsátás viszszafogását célzó akcióknak.

Reményt keltő, de számos bizonytalanságot tartalmazó határozat elfogadásával zárult a világ közel kétszáz országának több ezer küldöttét felvonultató indonéziai tanácskozás. Az üvegházgázoknak – az 1990-es szinthez képesti – ötszázalékos csökkentését előirányzó, kötelezettséget azonban csupán 36 országra rovó kiotói egyezménnyel szemben a döntő változás az lesz, hogy a második szakasz végrehajtásában a fejlődő államok is részt vesznek. Tették ezt annak hatására, hogy az USA küldöttsége szombaton – szinte végszóra – feladta ellenállását, és készségét nyilvánította a kibocsátás korlátozását célzó új program kidolgozására, majd végrehajtására.

A kompromisszumnak Washington részéről az volt a feltétele, hogy a főszövegből töröljék a szénvegyületek kibocsátásának visszafogására vonatkozó konkrét mennyiségi mutatókat. Az eredeti – az EU és sok fejlődő állam által támogatott – tervezet szerint 2020-ig 25–40 százalékos csökkentést kellett volna elérni az üvegházgázok kibocsátásában, 2050-ig pedig globális szinten kellett volna 50 százalékos terheléscsökkentést kimutatni. Az előirányzatokra vonatkozó utalások azonban végül lábjegyzetekbe kerültek, nem utolsósorban azért, mert a kiotói jegyzőkönyvet aláíró 36 fejlett állam esetében még ma is az 1990-es szint felett van a kibocsátási mutató, amit sokan értékelnek a vállalások teljesítésének nehézségeként. A Balin tartott tanácskozáson az alapvető konfliktust az indiai küldöttségvezető fogalmazta meg. Arra emlékeztetett, hogy a mai, veszélyes folyamatok a fejlett ipari államok tékozló energiafogyasztása miatt álltak elő, ugyanezek az államok pedig most – a fenyegetés láttán – a fejlődő államok iparosításának visszafogásával akarják orvosolni a bajokat. Az ipari államok – érvelt az indiai politikus – ráadásul most is úgy követelnek áldozatokat a szegényebb államoktól, hogy cserébe nem kínálnak támogatást a környezetbarát technológiák tömeges elterjesztésére.

Az amerikai küldöttség azzal válaszolt, hogy az USA továbbra sem vesz részt a 2012-től indítandó, második klímavédelmi programban, ha a fejlődők nem vállalnak kötelezettségeket. Erre a megjegyzésre hangos felzúdulás, sőt tömeges pfujolás volt a válasz, ami hozzájárult ahhoz, hogy az USA végül elfogadta az – irányszámok nélküli – elvi egyezséget, és végül a fejlődők is beadták a derekukat.

Folytatásként 2008 és 2009 során évente négy helyszínen tartanak egyeztetéseket. Az első tanácskozásra a jövő év elején, Ghánában kerül sor, a zárókonferenciát pedig – a tervek szerint – két év múlva tartják Koppenhágában. Kommentátorok szerint heves viták várhatók minden egyes tárgyalási fordulón. VG

Az USA-t pedig a hatalmas ipari bázis és a tömeges autóforgalommal járó gazdaságföldrajzi szerkezet kényszeríti a szénhidrogének tömeges elégetésére.

Az USA-t pedig a hatalmas ipari bázis és a tömeges autóforgalommal járó gazdaságföldrajzi szerkezet kényszeríti a szénhidrogének tömeges elégetésére.-->