Magyarország a 6. legjobb helyet kapta meg az 56 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országot vizsgáló német ranglistán az éghajlat védelmében nyújtott teljesítménye alapján. A Germanwatch környezetvédelmi szervezet a Bali szigetén ülésező konferencia keretében hozta nyilvánosságra felmérését, amelynek dobogós helyeit Svédország, Németország és Izland kapta meg. A legnagyobb klímarombolónak Ausztrália, az USA és Szaúd-Arábia bizonyult, de a sereghajtók között szerepelnek olyan EU-tagállamok is, mint Olaszország, Íroroszág vagy Luxemburg. A legprogresszívabbnak számító államok zöme továbbra is Európában található, ám meglepő módon Mexikó, India és Brazília is az élvonalba került.
Hazánk az EU tagállamai közül a harmadik legjobbnak számít a klímavédelmi teljesítményindex (CCPI) alapján, és egyértelműen vezeti a kelet-közép-európai új tagok csoportját. Szlovákia a 19., Csehország a 25., Lengyelország pedig a 39. helyre került az 56-os listán, míg Ukrajna és Oroszország 47., illetve 50. helyezésével a sereghajtók között van.
Az elemzés készítői ugyanakkor nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, a legjobb értékelést kapott államoknak sincs okuk arra, hogy nyugodtan hátradőljenek. Ellenkezőleg: még ha a lemaradók követnék is az élvonal példáját, az erőfeszítések jelenlegi szintje akkor sem lenne elég ahhoz, hogy megelőzzük az éghajlat veszélyes szintű megváltozását. Ráadásul számos kelet- és kelet-közép-európai ország annak köszönheti jobb eredményét, hogy a kommunizmus összeomlásával a nagy kibocsátásért felelős nehézipari termelés megszűnt vagy összezsugorodott.
A rangsor alapjának számító CCPI egyaránt figyelembe veszi a szén-dioxid-kibocsátás alakulását, az aktuális emissziós szintet, illetve a klímavédelemmel kapcsolatos politikai lépéseket. Az egy főre jutó kibocsátás alakulását az előző év adatai alapján vizsgálják, az ipar, az energetika, a szállítás és a lakossági felhasználás terén. Ez az index kiszámításában 50 százalékos súllyal szerepel. Az aktuális szén-dioxid-kibocsátási szint 30 százalékban járul hozzá az indexhez, de itt az adott ország helyzetének sajátosságait is igyekeznek figyelembe venni. Végül a hazai, illetve nemzetközi klímapolitikai aktivitást 10-10 százalékos súlylyal veszik számításba.
Mivel a kibocsátási trend és a klímavédelmi politika összesítve 70 százalékos súllyal szerepelnek az indexben, néhány évnyi kormányzati és/vagy gazdasági erőfeszítés nagyon jó helyezést eredményezhet egy országnak, erre példa az 5. helyezett India. Az aktuális kibocsátási szint 30 százalékos súlya viszont azt biztosítja, hogy a nagy szén-dioxid-termelők ne kaphassanak túl jó értékelést a rangsorban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.