Klímacsúcs Indonéziában

Európának vezető szerepet kell játszania az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra való átállásban – ezzel a céllal vág neki az unió az indonéziai Bali szigetén ma kezdődő klímaügyi ENSZ-konferenciának. Günter Verheugen ipari biztos szerint ha sikerül biztosítani az európai vállalatoknak a technológiai vezető szerepet, akkor a jövőben óriási volumenű megrendelésekre számíthatnának a világ minden pontjáról. Most kell lépni, mert az energiaágazat a technológiaváltás fázisába érkezett – tette hozzá, idézve azt a brüsszeli becslést, amely szerint 2005–2030 között 15 ezer milliárd euró beruházás várható az ágazatban.

Magyarországról egy négyfős delegáció utazik ki Bali szigetére Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter vezetésével, a kéthetes találkozó döntő, második felébe bekapcsolódva a résztvevők munkájába. Az európai uniós tagállamok, köztük Magyarország, egyoldalúan legalább 20 szá-

zalékos csökkentést vállalnak 2020-ra a légkör felmelegedéséért felelősnek tartott üvegházhatású gázok kibocsátásában – közölte lapunk kérdésére Fodor Gábor. Azonban a tárcavezető szerint a bali csúcson nem a konkrét vállalásokon lesz a hangsúly, hanem az lesz az igazi tét, hogy sikerül-e elindítani azt a tárgyalássorozatot, amelynek eredményeképpen 2009-re egy új globális egyezmény születhet az üvegházhatású gázok kibocsátásáról a 2012 utáni időszakra. Amennyiben erről sikerül megállapodni, az Európai Unió 2020-ig 30 százalékos csökkentést vállal. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a bali klímacsúcs akkor lesz sikeres, ha a 2008–2012-es időszakra szóló kiotói jegyzőkönyvet alá nem író, illetve nem ratifikáló fejlett és fejletlen országokat – köztük az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát – sikerül bevonni a 2012 utáni időszak emissziócsökkentési céljait rögzítő új, átfogó nemzetközi megállapodás előkészítésébe.

Sztavrosz Dimasz uniós környezetvédelmi biztos ugyancsak annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Balin sikerüljön megállapodni a 2012-ben lejáró kiotói klímavédelmi egyezmény helyébe lépő új nemzetközi mechanizmusról. Kötelező erejű megállapodás kell annak érdekében, hogy az ipari korszak előttihez képest legfeljebb két fokkal emelkedjen a Föld hőmérséklete – idézi Dimaszt a

Financial Times.

Ennek elérése azonban nem lesz könnyű. Kína, India és más feltörekvő országok hallani sem akarnak arról, hogy a nyugatiakhoz hasonló terheket vállaljanak a klímavédelemben, az Egyesült Államok viszont csak olyan egyezményt hajlandó aláírni, amelyben minden ország részt vesz. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) a klímacsúcsra készülve kompromiszszumos javaslatot tett közzé, amelynek értelmében a fejlett ipari országoknak 2050-ig 80 százalékkal kellene csökkenteniük szén-dioxid-kibocsátásukat, a feltörekvőknek viszont csak húsz százalékkal.

Kína a jelek szerint arra játszik, hogy minél nagyobb támogatást harcoljon ki a nyugati országoktól a klímavédelmi erőfeszítésekért cserében. Jü Csing-taj (Yu Qingtai) főtárgyaló azt mondta, hogy szükségük van a nyugati technológiai tapasztalatokra – írja a Reuters. Ennek megvitatása még a jövő zenéje, de a finanszírozás kérdésében már látszanak az együttműködés első jelei. A múlt heti EU–kínai csúcstalálkozón megállapodás született 500 millió euró klímavédelmi célú kölcsön folyósításáról.

A terhek megosztásán kívül kérdéses az is, vajon a 2005 óta alkalmazott kvótakereskedelem a legjobb megoldás az emissziócsökkentési célok elérésére. Az UNDP jelentésének szerkesztője, Kevin Watkins megkérdőjelezi a rendszer hatékonyságát, és egy általános szén-dioxid-adó bevezetése mellett érvel. Korábban ilyet javasolt egyebek mellett Nicolas Sarkozy francia elnök is.

Sztavrosz Dimasz az EUobserver szerint szinte biztosnak nevezte, hogy 2012-ig elérik az EU15 által vállalt, nyolcszázalékos mínuszt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden tagállam jól állna e téren. Spanyol- és Olaszország – Japán mellett – a Bloomberg jelentése szerint a legroszszabbul teljesítők között van a kiotói vállalásokat aláíró 36 ország közül, és ezért több milliárd eurós bírság vár rájuk.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) napokban kiadott jelentése szintén a vállalás teljesítését vetíti előre.

A kibocsátás eddig elért mérséklésében az EEA szerint a nemzeti intézkedéseknek és a „kiotói mechanizmusok” néven futó ügyleteknek volt meghatározó szerepük, míg az

európai uniós szén-dioxid-kvóta kereskedelmének hatása a 2008–2012-es időszakban válik igazán érezhetővé.

Sztavrosz Dimasz az EUobserver szerint szinte biztosnak nevezte, hogy 2012-ig elérik az EU15 által vállalt, nyolcszázalékos mínuszt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden tagállam jól állna e téren. Spanyol- és Olaszország – Japán mellett – a Bloomberg jelentése szerint a legroszszabbul teljesítők között van a kiotói vállalásokat aláíró 36 ország közül, és ezért több milliárd eurós bírság vár rájuk.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) napokban kiadott jelentése szintén a vállalás teljesítését vetíti előre.

A kibocsátás eddig elért mérséklésében az EEA szerint a nemzeti intézkedéseknek és a „kiotói mechanizmusok” néven futó ügyleteknek volt meghatározó szerepük, míg az

európai uniós szén-dioxid-kvóta kereskedelmének hatása a 2008–2012-es időszakban válik igazán érezhetővé.-->