BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Már a listán sem vagyunk

Magyarország nem került fel az AT Kearney nemzetközi tanácsadó cég által most közzétett, a legvonzóbb és legmegbízhatóbb befektetési környezetet és potenciált kínáló top 25-ös országok listájára. Ugyanakkor a legnagyobb amerikai vállalatok vezetői körében végzett felmérés alapján készülő rangsorban két régióbeli vetélytársunk is ott található: Lengyelország a 22., Csehország pedig a 25. a sorban.

Pedig Magyarország – a lengyelekkel és a csehekkel együtt – hagyományos szereplője volt eddig a hivatalosan FDI bizalmi indexnek nevezett rangsorban. Sőt nem is olyan régen, két éve még az előkelő 11. helyen szerepelt. Az is igaz, az egyes országok évről évre sok-sok hellyel képesek lecsúszni vagy éppen annyival előretörni. A lengyelek például voltak már negyedikek is.

Persze vannak országok, amelyeknek szinte bérelt helyük van a lista élén: ilyen Kína, amely ötödik alkalommal vezeti a rangsort, de mondhatnánk Indiát is, amely legutóbb vette át – és az idén is tartotta – második helyét. Ilyen az USA is, amely ezúttal is a harmadik lett. Ez egyébként egybevág a tényleges befektetési adatokkal, trendekkel: Kínába tavaly közel hetvenmilliárd dollár FDI áramlott az UNCTAD adatai szerint, az USA-ba 175 milliárd, s bár Indiába „csak” mintegy 17 milliárd, ám ez mintegy két és félszerese a 2005. évinek.

A mostani felmérést a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezi, hiszen ez az első olyan, a befektetési hajlandóságot vizsgáló felmérés, amely az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság után készült. A vállalatvezetők működőtőke-befektetési hajlandóságát mindenesetre a válság nem csökkentette, sőt, optimizmusukat sem törte le. Mint a jelentésből ugyanis kiderül: derűlátóan ítélik meg a fejlődő világ jövőjét, és a következő években folyamatosan növelni szándékoznak külföldi befektetéseiket.

Mindenesetre az AT Kearney rangsora nem okozhat meglepetést magyar szempontból. Hiszen már a megvalósult, megvalósulóban lévő befektetések számát és összegét tekintve is határozott trend a befektetési célországbeli pozíciónk folyamatos gyengülése, s különösen a régióbeli versenytársakkal szemben. Lengyelország elsősorban méretével és ennek megfelelő erejével vonzza a tőkét, a csehekről pedig azt tartják, ott rendben, nyugodtan haladnak előre a dolgok. Magyarország esetében azonban az elmúlt időszakban – finoman fogalmazva is – vegyes kép alakult ki a külföldi befektetők szemében. Ennek oka részben a tényleges gazdasági folyamatok, először a fenntarthatatlan egyensúlyhiány, majd az ez ellen ható, de a gazdaságot visszahúzó, a konvergenciaprogramban kijelölt megszorító intézkedések, a reformokat övező bizonytalanság hatása, a kiszámíthatatlanság, s általában is a versenyképesség romlása. Részben egy ennél szubjektívebb elem is szerepet játszik: a hazai belpolitikai események külföldi lecsengetése-lecsengése.

Nem véletlen, hogy jelentősen visszavett az idei működőtőke-beáramlásra vonatkozó előrejelzéséből a befektetőkkel napi kapcsolatban álló gazdasági tárca is. Míg az év első pár hónapjában még 4 milliárd euró körüli összeget prognosztizáltak, ma már arra számítanak, hogy rossz esetben ez 2,5 milliárd körül lesz csupán. Ha így történik, akkor durván a tavalyi összeg fele érkezik az országba. A 2003-as évet leszámítva ilyen kevés FDI utoljára 1996-ban telepedett be hozzánk. Pedig az elmúlt tíz év átlaga meghaladta az évi 3,5 milliárd eurónyi FDI-értéket, s az elmúlt három évben – igaz, egy-egy egyedi nagy tranzakciónak köszönhetően – ennél is több telepedett be.

Ráadásul vegyesek a visszajelzések is: például a svájci Világgazdasági Fórum által a közelmúltban közzétett globális versenyképességi listán Magyarország pozíciója romlott, a 47.-re csúsztunk vissza. Ugyanakkor az utóbbi időben már csordogáltak jó hírek is. Például az, hogy Magyarország 21 helyet előrelépve, a 45.-en szerepel a Világbank üzleti környezetet vizsgáló Doing Business című idei ranglistáján. S vannak kézzelfogható jelei annak is, hogy a magyar konvergenciaprogram végrehajtását, valamint a reformfolyamatot is kedvezően fogadják a nemzetközi színtéren. Például az árgus szemekkel figyelt hitelminősítők közül a Fitch novemberben negatívról semlegesre változtatta a magyar besorolás kilátását.

A top 25

Forrás: AT Kearney

(2007, a legnépszerűbb befekt. célpontok)

1. Kína

2. India

3. USA

4. Nagy-Britannia

5. Hongkong

6. Brazília

7. Szingapúr

8. Egyesült Arab Emírségek

9. Oroszország

10. Németország

11. Ausztrália

12. Vietnam

13. Franciaország

14. Kanada

15. Japán

16. Malajzia

17. más Öböl menti országok

18. Dél-Afrika

19. Mexikó

20. Törökország

21. Indonézia

22. Lengyelország

23. Közép-Ázsia

24. Dél-Korea

25. Csehország

(2007, a legnépszerűbb befekt. célpontok)

1. Kína

2. India

3. USA

4. Nagy-Britannia

5. Hongkong

6. Brazília

7. Szingapúr

8. Egyesült Arab Emírségek

9. Oroszország

10. Németország

11. Ausztrália

12. Vietnam

13. Franciaország

14. Kanada

15. Japán

16. Malajzia

17. más Öböl menti országok

18. Dél-Afrika

19. Mexikó

20. Törökország

21. Indonézia

22. Lengyelország

23. Közép-Ázsia

24. Dél-Korea

25. Csehország-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek