Beszakadtak a tőzsdék
Tegnap valóban pánikszerű eladási hullám söpört végig Európa részvénypiacain; a Budapesti Értéktőzsde első számú indexének alig több mint háromszázalékos mínusza pozitívumként értékelhető a nyugat-európai, illetve a lengyel indexek vesszőfutásához képest. Ugyanis a német DAX index körülbelül 6,5, az angol FTSE 100 4,8, illetve a francia CAC 40 index hozzávetőlegesen 6,3 százalékot zuhant, miközben a kelet-közép-európai régióban a lengyel WIG 20 6,7 százalékkal esett vissza.
A magyar szakértők múlt heti véleménye beigazolódni látszik, ugyanis a megkérdezett elemzők elképzelhetőnek tartották, hogy a bizonytalan globális hangulat következtében a trendszerű részvénypiaci esés mélypontját akár tíz százalékkal a múlt heti szintek alatt is érintheti.
A BUX index 23 368 pontig süllyedt a zárásra, miközben a parkett vezető papírjai kivétel nélkül rontottak árfolyamukon. A legnagyobb korrekciót a blue-chipek közül a nemzetközi pénzpiaci mozgásokra legérzékenyebb OTP-részvények szenvedték el, a bankpapír árfolyama 5,1 százalékkal gyengült, így 7651 forinton zárta a napot. Az eddig jobbára defenzív MTelekom-papírok tegnap 3,1 százalékot estek, 853 forintra rontva árfolyamukat – a Richter és a Mol egyaránt 1,7 százalékot gyengülve 37 665, illetve 21 495 forintos árfolyamon fejezte be a kereskedést. A nap relatív nyertese a 0,3 százalékot javító Egis, amely egyike volt a három, a hazai börzén a pozitív tartományban megragadni képes papírnak.
A frankfurti börze első számú mutatójának tagjai közül a legrosszabbul a Hypo Real Estate bank részvényei szerepeltek, a hitelintézet papírjai egyetlen nap alatt 17,6 százalékkal gyengültek. Tíz százalék feletti korrekciót könyvelhettek el a Deutsche Börse, illetve a Commerzbank papírjainak tulajdonosai is. Az FTSE 100-komponensek közül a bányatársaságok részvényeinek árfolyama zuhant leginkább, a BHP Billiton, a Rio Tinto, illetve az Anglo Amer papírjai 8,8, illetve 10,4 százalék közötti mértékben váltak olcsóbbá.
Az amerikai gazdaság lefékezésének növekvő esélye az árutőzsdéken is korrekciót hozott, a tengerentúlon benchmark WTI kőolaj hordónkénti árfolyama közel 2 dollárt zuhanva, 88,67 dollárig süllyedt. Ezzel párhuzamosan a londoni brent ára is egészen 87,94 dollárig esett vissza.
Az eladási hullámot megelőző nyilatkozatában Soros arra alapozza borúlátását, hogy az utóbbi években „piaci fundamentalizmusra” visszavezethető tévedések határozták meg a vezető országok pénzügypolitikáját, és az Egyesült Államokat a katonai beavatkozások különösen szorult helyzetbe hozták. Hiú ábránd, hogy a pénzpiacok működése kiegyensúlyozó szerepet tölt be – tette hozzá a tőzsdeguru.
A legfrissebb elemzői vélemények szintén fokozódó pesszimizmusról tanúskodnak, ha nem is olyan mértékben, mint a Soros-nyilatkozat. A Bloomberg összegzése szerint miközben az amerikai gazdaság a recesszió szélén táncol, Európában a bankok szigorítják hitelfeltételeiket, csökken az ipari termelés és a befektetői bizalom gyengül (Németországban például 1992 óta nem volt ilyen alacsony szinten). Az eurónak a dollárral szembeni ereje is nehezíti az exportőrök dolgát – mondja Howard Archer, a Global Insight elemzője. A jennel szemben ugyan öt hónapos mélypontra esett tegnap az európai fizetőeszköz, de a dollárral szemben az év első felében további erősödést jósol a Deutsche Bank, 1,55-ös csúccsal.
Az Európai Bizottság hivatalosan 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár az idei évre, de a legfrissebb fejlemények miatt ezt alighanem kénytelen lesz csökkenteni. A tőzsdei helyzet és a konjunktúrakilátások a huszonhetek pénzügyminisztereinek mai brüsszeli ülésén várhatóan minden más témát lesöpörnek az asztalról, miután tegnap este az euróövezet képviselői egyeztettek ugyanerről. Joaquín Almunia pénzügyi biztos egyelőre konkrét GDP-számokról nem beszélt, mindössze annyit mondott: a finanszírozási feltételek és a nemzetközi környezet romlása, a bizalom csökkenése és az infláció gyorsulása a következő negyedévekben beárnyékolja az euróövezet kilátásait.
A Dresdner Kleinwort és más piaci elemzők szerint a gazdaság lassulása rákényszerítheti az EKB-t arra, hogy korábbi szándékaival ellentétben csökkentse a négyszázalékos kamatlábat. A frankfurti intézmény egyik igazgatósági tagja, Jürgen Stark mindenestre tegnap is igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva: továbbra is két százalék körüli GDP-bővülést várnak az idei évre, és a béremelések által is táplált infláció kordában tartására készek emelni az irányadó rátát. A nyugati hatalmak közötti együttműködés megvitatására egyébként jó lehetőséget kínál a szerdán kezdődő davosi Világgazdasági Fórum.
