Új tulajdonosi program

A kormány új tulajdonosi programja lehetővé teszi majd, hogy állami cégekben pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű állami tulajdont vásárolhassanak az emberek – jelentette be Gyurcsány Ferenc parlamenti napirend előtti beszédében. Így családonként pár százezer, de akár 1-2 millió forintos tulajdon is öszszejöhet. A következő hetekben határozzák meg, mely állami vállalatokban szerezhetnek tulajdont az állampolgárok. Úgy értesültünk, az előkészítés során négy cég neve merült fel, így az MVM Zrt.-é, a Magyar Postáé, a Szerencsejáték Zrt.-é és az Autópálya Kezelő Zrt.-é. Az előzetes tervek szerint az állam megtartaná a többségi, 51 százalékos tulajdonosi részét, a fennmaradó 49 százalék hozzávetőleg 10 százalékát „piacra dobnák”, a piac „beárazná a céget”, s ezt követően a fennmaradó 39 százalékot szerezhetnék meg a kisrészvényesek. A kormányfő „évadnyitó” beszédében a részletekről csak annyit mondott, hogy az állam ösztönzőkkel, kedvezményekkel megvásárlásra ajánlja fel valamennyi magyar, illetve Magyarországon élő uniós polgár számára a tulajdont, s részletfizetést, adó-, árfolyamkedvezményt ad. A részleteket ezt követően dolgozzák ki, ezek az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget szolgálnák, s azt, hogy ne kevesek kezébe kerüljön a tulajdon, a kedvezményekből mindenki egyformán részesülhessen, s ösztönözzék az állampolgárokat tulajdonuk tartós megtartására. A kisbefektetők október-november körül találkozhatnának az első kiírásokkal.

A tulajdonosi program az egyik eleme az Új Magyarország polgárosodási programjának, amely emellett a munkára és a tudásra teszi a hangsúlyt. Előbbi kapcsán a miniszterelnök azt mondta: az elsődleges cél a munkahelyteremtő tehercsökkentés. Hozzátette, hogy 200 milliárd forinttal biztosan mérsékelhető az adóteher jövőre, ha ennél több lesz a forrás, erre, illetve hiánycsökkentésre fordítják majd. Korrigálni kívánják a segélyezési rendszert. Úgy értesültünk, a háttérben a számítások 300 milliárdos tehercsökkentésről szólnak (200 milliárd átcsoportosítás nélkül teremthető elő), egyelőre a terveket, ötletek gyűjtik össze, amelyeket különféle fórumokon kívánnak majd megvitatni.

A kormányfő a tudásról szólva többek között azt mondta: a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó tanárok többletteljesítményét havi 30–50 ezer forintos kiegészítő támogatással ismernék el. A jövő évi költségvetésből 50 milliárd forintot kívánnak fordítani az oktatásra, művelődésiház-felújítási programra, középiskolai kollégiumok fejlesztésére, a tanárok és diákok hordozható számítógépekkel történő ellátására.

Gyurcsány szerint a polgárosodás programja Magyarország egyetlen, történelmi esélye. A program kapcsán egyelőre ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a kormány, vitákat, párbeszédeket kezdeményez, s ha lehet, még a tavasszal jogszabályokat is alkot. A miniszterelnök szerint kormányzásának harmadik szakasza kezdődik, az elsőt az örökölt kompromisszumok hálója, a másodikat a kijózanító kényszerek határozták meg, az új szakasz a polgárosodást kívánja szolgálni majd. VG

Bienerth Gusztáv, Az AmCham elnöke: „A miniszterelnök által említett privatizációs technikák tíz-tizenöt évvel ezelőtt voltak kedveltek. A mi véleményünk szerint ezek nincsenek közvetlen hatással a versenyképességre, márpedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) többnyire ezen a szemüvegen át figyeli a döntéseket. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mi hogyan javítja a versenyképességet, mennyiben szolgálja az ország érdekeit. Tanulmányoznunk kellene a részleteket, de eddig még nem találkoztunk a tegnap említett új tulajdonosi programmal, illetve az ezt előkészítő anyagokkal. Mindenesetre úgy véljük, számos sürgető feladat áll most az ország előtt, amelyek előbbre valónak tűnnek, mint a tegnap hallott ötletek.”

Parragh László, Az MKIK elnöke: „Más országokban már voltak hasonló privatizációs megoldások, de számos káros hatással jártak. A kistulajdonosoktól egyesek gyorsan felvásárolták a vagyonrészeket, s hatalmas vagyonok jöttek így létre. Azt viszont jónak tartjuk, hogy az adóterhelést csökkenteni akarja a kormány. Úgy véljük azonban, hogy nem 200 milliárddal – bár ez is komoly dolog –, hanem legalább 1000-rel kellene a terheket mérsékelni. Ezzel lehetne a makrogazdasági folyamatokat jó irányba fordítani. Kiemelt szerepet kell kapnia az uniós források megfelelő felhasználásának, a fehérítésből származó többletbevételek visszaforgatásának, a kiadások csökkentésének s a hiteles gazdaságpolitikának.”

Dávid Ferenc, A VOSZ főtitkára: „A 200 milliárd forintos adócsökkentést úgy szeretnénk érteni, hogy ennyivel – illetve, ha többletforrás lesz, azzal is – a vállalkozók, elsősorban a kkv-k terheit mérsékli a kormány. Csak így lehet ugyanis érzékelhető hatást elérni. A privatizációval kapcsolatos tervekkel kapcsolatban számos kérdés felmerül. Tisztázni kellene például, hogy osztalékra jogosult lesz-e az új tulajdonos, vagy a vállalat működésébe beleszólhat-e. És előfordulhat-e, hogy egyesek kicsemegézik a vagyont, mások viszont értéktelen tulajdonrészhez juthatnak csak. Borzasztó nagy különbségek keletkezhetnek. Ezért körültekintően kell eljárni, mindezt a legszélesebb körben kellene megvitatni.”

Nagy Attila, Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója: „A privatizáció a tulajdonos jogköre. A jogszabályi környezet már lehetővé teszi a társaság részvényeinek százszázalékos értékesítését, és az ÁAK Zrt. tudatosan készül is a privatizációra. Ám még vannak feladatok. Meg kell kötni az állammal a hosszú távú üzemeltetési szerződést, illetve tisztázni kell a cégnek a használatarányos elektronikus díjszedésben betöltött szerepét. A privatizációs tanácsadók már dolgoznak a magánosítás alternatíváin. A társaság menedzsmentje tőzsdepárti. Minden olyan megoldásra nyitottak vagyunk, amely az esetleges privatizációban katalizátorszerepet tölthet be. Ha a most bejelentett program ezt elősegíti, akkor ezt is csak támogatni tudjuk.”

Jaksity György, A Concorde Befektetési Zrt. vezérigazgatója: „Kifejezetten okos ötlet magyar magánbefektetők számára ma még állami vállalatok részvényeit felajánlani vételre. Zene füleimnek, hogy az állampolgárok részesedést szerezzenek például olyan cégekben, mint a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta vagy a Szerencsejáték Zrt., mivel ez azt is jelentené, hogy ezek a cégek tőzsdére lépnek, ami jót tesz a börzének is. Magyarország az az ország, ahol elhanyagolható a magánbefektetők részesedése a tőzsdén. Ha pedig az a cél, hogy a magánembereket tartósan tulajdonosként tartsuk ezekben a cégekben, arra megoldás lehet a halasztott fizetés, például úgy, hogy a részvény ne legyen eladható a törlesztési időszak végéig.”

Szalay-Berzeviczy Attila, BÉT-elnök: „A programnak köszönhetően a lakosság remélhetőleg olyan növekedési történetből kaphat részesedést, mint amilyen volt a kilencvenes évek közepén az OTP Bank, a Richter vagy a Mol. Egy ilyen lépés egyben a még állami kézben lévő vállalatokat is olyan növekedési pályára teheti, amelynek köszönhetően újabb regionális jelentőségű cégekkel gazdagíthatjuk nemzetgazdaságunkat és azon belül a tőkepiacunkat. Ezzel a költségvetés kétszeresen is jól járhat, s akár 1-2000 milliárd forinttal nőne a hazai tőzsde kapitalizációja. Ez segítene itthon tartani a hazai nyugdíjpénztárak, befektetési alapok és biztosítok kezelésében lévő közel 7000 milliárd forint lakossági megtakarítást.”

Bienerth Gusztáv, Az AmCham elnöke: „A miniszterelnök által említett privatizációs technikák tíz-tizenöt évvel ezelőtt voltak kedveltek. A mi véleményünk szerint ezek nincsenek közvetlen hatással a versenyképességre, márpedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) többnyire ezen a szemüvegen át figyeli a döntéseket. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mi hogyan javítja a versenyképességet, mennyiben szolgálja az ország érdekeit. Tanulmányoznunk kellene a részleteket, de eddig még nem találkoztunk a tegnap említett új tulajdonosi programmal, illetve az ezt előkészítő anyagokkal. Mindenesetre úgy véljük, számos sürgető feladat áll most az ország előtt, amelyek előbbre valónak tűnnek, mint a tegnap hallott ötletek.”

Parragh László, Az MKIK elnöke: „Más országokban már voltak hasonló privatizációs megoldások, de számos káros hatással jártak. A kistulajdonosoktól egyesek gyorsan felvásárolták a vagyonrészeket, s hatalmas vagyonok jöttek így létre. Azt viszont jónak tartjuk, hogy az adóterhelést csökkenteni akarja a kormány. Úgy véljük azonban, hogy nem 200 milliárddal – bár ez is komoly dolog –, hanem legalább 1000-rel kellene a terheket mérsékelni. Ezzel lehetne a makrogazdasági folyamatokat jó irányba fordítani. Kiemelt szerepet kell kapnia az uniós források megfelelő felhasználásának, a fehérítésből származó többletbevételek visszaforgatásának, a kiadások csökkentésének s a hiteles gazdaságpolitikának.”

Dávid Ferenc, A VOSZ főtitkára: „A 200 milliárd forintos adócsökkentést úgy szeretnénk érteni, hogy ennyivel – illetve, ha többletforrás lesz, azzal is – a vállalkozók, elsősorban a kkv-k terheit mérsékli a kormány. Csak így lehet ugyanis érzékelhető hatást elérni. A privatizációval kapcsolatos tervekkel kapcsolatban számos kérdés felmerül. Tisztázni kellene például, hogy osztalékra jogosult lesz-e az új tulajdonos, vagy a vállalat működésébe beleszólhat-e. És előfordulhat-e, hogy egyesek kicsemegézik a vagyont, mások viszont értéktelen tulajdonrészhez juthatnak csak. Borzasztó nagy különbségek keletkezhetnek. Ezért körültekintően kell eljárni, mindezt a legszélesebb körben kellene megvitatni.”

Nagy Attila, Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója: „A privatizáció a tulajdonos jogköre. A jogszabályi környezet már lehetővé teszi a társaság részvényeinek százszázalékos értékesítését, és az ÁAK Zrt. tudatosan készül is a privatizációra. Ám még vannak feladatok. Meg kell kötni az állammal a hosszú távú üzemeltetési szerződést, illetve tisztázni kell a cégnek a használatarányos elektronikus díjszedésben betöltött szerepét. A privatizációs tanácsadók már dolgoznak a magánosítás alternatíváin. A társaság menedzsmentje tőzsdepárti. Minden olyan megoldásra nyitottak vagyunk, amely az esetleges privatizációban katalizátorszerepet tölthet be. Ha a most bejelentett program ezt elősegíti, akkor ezt is csak támogatni tudjuk.”

Jaksity György, A Concorde Befektetési Zrt. vezérigazgatója: „Kifejezetten okos ötlet magyar magánbefektetők számára ma még állami vállalatok részvényeit felajánlani vételre. Zene füleimnek, hogy az állampolgárok részesedést szerezzenek például olyan cégekben, mint a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta vagy a Szerencsejáték Zrt., mivel ez azt is jelentené, hogy ezek a cégek tőzsdére lépnek, ami jót tesz a börzének is. Magyarország az az ország, ahol elhanyagolható a magánbefektetők részesedése a tőzsdén. Ha pedig az a cél, hogy a magánembereket tartósan tulajdonosként tartsuk ezekben a cégekben, arra megoldás lehet a halasztott fizetés, például úgy, hogy a részvény ne legyen eladható a törlesztési időszak végéig.”

Szalay-Berzeviczy Attila, BÉT-elnök: „A programnak köszönhetően a lakosság remélhetőleg olyan növekedési történetből kaphat részesedést, mint amilyen volt a kilencvenes évek közepén az OTP Bank, a Richter vagy a Mol. Egy ilyen lépés egyben a még állami kézben lévő vállalatokat is olyan növekedési pályára teheti, amelynek köszönhetően újabb regionális jelentőségű cégekkel gazdagíthatjuk nemzetgazdaságunkat és azon belül a tőkepiacunkat. Ezzel a költségvetés kétszeresen is jól járhat, s akár 1-2000 milliárd forinttal nőne a hazai tőzsde kapitalizációja. Ez segítene itthon tartani a hazai nyugdíjpénztárak, befektetési alapok és biztosítok kezelésében lévő közel 7000 milliárd forint lakossági megtakarítást.” Cégek, értékek

A tavaly fél évkor a 399,1 milliárd forint sajáttőke-értéken nyilvántartott MVM Zrt.-t és a 70,9 milliárdos értéken nyilvántartott Magyar Posta Zrt.-t 75 százalék +1 szavazat arányban kell tartósan állami tulajdonban tartani. A Szerencsejáték Zrt. korábbi értékelés szerint 16,8 milliárdot ér, s a vagyontörvény szerint 100 százalékban állami tulajdonban kell hagyni. Az ÁAK Zrt. saját tőkéje 42 milliárd, s nincs rajta a tartósan állami tulajdonban tartandó cégek listáján. A Magyar Posta Zrt.-nél közölték: a döntés illetékese a tulajdonos. Hasonlóképpen reagáltak az MVM Zrt.-nél is. A Szerencsejáték Zrt.-nél sem tudtunk meg többet.

Meglepődtek

Az SZDSZ a privatizációt, az állami cégek tőzsdére vitelét támogatja, ám aggályokkal figyeli a kivitelezést – tudtuk meg. A miniszterelnök tőzsdei, vállalati szakemberekkel hónapok óta dolgoztatott az ötleten, „egyre táguló” körökben avatta be először a szakminisztereket, majd az MSZP, végül az SZDSZ vezetését. Van buktatója is e privatizációnak, ám lehet, alkalmas a közbeszéd irányának meghatározására – fogalmaztak szocialisták. Az MSZP-frakció elvi támogatást adott szimpátiaszavazáson a privatizáció új formájának kidolgozására, de többen számos aggályt is megfogalmaztak, a cégek körétől kezdve a működésig és a várható bevételig.

Bírálatok

Navracsics Tibor szerint Gyurcsány a Fidesz programjából vett át részleteket, kicsit rontott rajtuk, s azt adta elő. A Fidesz frakcióvezetője szerint nincs olyan párt a parlamentben, amelyik ne értene egyet a munka, a tudás és a tulajdon fontosságával.

Semjén Zsolt (KDNP) azt emelte ki, hogy a miniszterelnök által eddig meghirdetett programok sosem teljesültek.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke üdvözölte az állampolgárok tulajdonhoz juttatását, de hiányolta a program részleteit, így, hogy mekkora bevételre számítanak ebből, és mit kezdene vele, illetve, hogy milyen vállalatokat érintene ez az intézkedés.

A brit példa

A kedvezményes tulajdonhoz juttatás eszközét Margaret Thatcher brit kormányfő is alkalmazta a British Telecom 1984-es privatizációjakor, ezt akkortájt a világ legnagyobb magánosítási ügyletének tekintették. Az eladásra felkínált 50,2 százaléknyi részvénycsomag egyharmadát kedvezményes formában jegyezhették le a brit polgárok: a papíronkénti 130 pennys jegyzési árból csak 50 pennyt kellett azonnal kifizetniük, a maradékot több részletben, később törleszthették. Ez a módszer a sok ellenérzés közepette megvalósított privatizáció társadalmi elfogadását célozta.

Osztogatás

A rendszerváltás utáni években Romániától Oroszországig, Bulgáriától Horvátországig a közép- és kelet-európai országok többsége kísérletezett azzal, hogy ingyen vagy jelképes összegért állami cégek részvényeihez juttatja az állampolgárokat. A legnagyobb szabású kuponos privatizáció Csehszlovákiában (illetve annak utódállamaiban) zajlott le 1992–1994 között. Ennek eredményeként több száz állami vállalat került magántulajdonba, életre kelt a tőzsde, és pluszjövedelemhez jutott a lakosság. Az össznépi osztogatás azonban nem oldotta meg a gazdaság szerkezeti problémáit, csupán elodázta az átalakulást.-->