Mérsékelt KAP-kurtítás
Az Európai Bizottság a jelek szerint eltekint a területalapú támogatások eredetileg tervezett radikális megkurtításától a közös agrárpolitikán (KAP) belül. Eszerint a legnagyobb birtokok szubvenciója is legfeljebb kilenc százalékkal csökkenne a jelenlegihez képest – írja a FAZ egy belső bizottsági munkaanyagra hivatkozva. Ez pedig lényegesen visszafogottabb átalakítást jelentene a Brüszszel által ősszel felvetett 45 százalékos mérsékléshez képest. A magyar nagygazdák szerint viszont a kifizetések bármilyen csökkentése sértené a koppenhágai csatlakozási megállapodást.
Az új elképzelés alapján a szubvenciók lefaragása három lépcsőben történne. A 100–200 ezer euró közöttieket 3, a 200–300 ezer közöttieket 6, a 300 ezer felettieket pedig 9 százalékkal csökkentenék. Az így fenmaradó összegeket azonban nem Brüsszel, hanem az érintett birtoknak otthont adó tagállam használhatná fel, például a kvóták lehetséges eltörlése által fenyegetett tejtermelők segítésére.
A nagybirtokok támogatását drasztikusan csökkentő korábbi uniós elképzés ellen elsősorban Németország kelt ki, mivel az a keleti tartományokban a szocialista termelőszövetkezetek utódaiként működő nagygazdaságokat különösen érzékenyen érintette volna. A keletnémeteken kívül egyébként a szintén nagy termőterületeket birtokló brit királyi család is a változtatás fő kárvallottjai közé tartozott volna.
Az Európai Bizottság a zöldszervezetek nyomásának engedve döntött a támogatási rendszer átszabásáról. A Greenpeace és az Oxfam azt vetette ugyanis Brüszszel szemére, hogy a szubvenciók jelentős része támogatásra egyáltalán nem szoruló mezőgazdasági nagyüzemeknek jut, miközben a környezetbarát módon termelő kisgazdaságoknak sokkal nagyobb szüksége lenne ezekre a forrásokra.
Nem váltott ki ugyanakkor kedvező visszhangot a hazai nagygazdák részéről az uniós tervezet. Végiggondolatlanok és szakszerűtlenek a bizottság támogatáscsökkentési javaslatai – reagált Horváth Gábor, a nagy hazai gazdaságokat tömörítő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: a 300 ezer euró feletti dotáció 9 százalékkal tervezett leépítését legfeljebb „kevésbé szakszerűtlen” intézkedésnek lehetne minősíteni a korábbi elképzelésekhez képest. Bármilyen, 2013 előtti lefaragás sértené ugyanis a koppenhágai csatlakozási megállapodást, amely az újonnan belépő államok számára a közvetlen kifizetések fokozatos növelését irányozta elő. (Az újak a csatlakozáskor a régi EU-tagállamoknak járó pénzek 25 százalékát kapták csak meg.) Amíg a területalapú 0 nem érjük el a száz százalékot, nem lehet csökkentésről beszélni, 2013 után pedig „azonos értékalapot” kifejező új elvek szerint kellene megállapítani a támogatási mértékeket – fogalmazott a főtitkár.
Vidékfejlesztés
Az agrártámogatások átalakításával kapcsolatos másik brüsszeli elképzelés értelmében az összes mezőgazdasági szubvenció jelenleg 8 százalékát kitevő vidékfejlesztési kifizetések részarányát 2013-ig 13 százalékra növelnék. Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagjai ugyanakkor sem ezt az elképzelést, sem a közvetlen kifizetések felső határának a megszabását nem támogatják.
