Dánia lett a bezzegország
A következő öt évben a világ országai közül Dániában lesz a legjobb az üzleti környezet – jósolja az Economist Intelligence Unit (EIU). A londoni kutatóintézet különösen az egymást követő koppenhágai kormányok üzletbarát gazdaságpolitikáját, a munkaerőpiac rugalmasságát biztosító reformokat és a költségvetési többlet mellett a közszolgáltatások magas színvonalából sem engedő fiskális politikát dicséri.
Dánia vonzereje azért különösen figyelemreméltó, mert az EU országai közül éppen ott a legmagasabb az egy munkaórára jutó bérköltség. A 2007-es adatok szerint egy óra átlagosan 35 eurójukba kerül a cégeknek, ez több mint másfélszerese a 22,8-es EU-átlagnak, a kelet-közép-európai államokban jellemző tíz euró alatti értékekkel pedig köszönő viszonyban sincs. (Dániában egy munkaóra költsége akkora, mint Bulgáriában két munkanapé.) Ráadásul a skandináv országban a világon a legmagasabb – 48,4 százalék – az adóknak a GDP-n belüli részesedése, márpedig a versenyképesség javulásához a „főáramú” IMF-logika szerint inkább az állami újraelosztás csökkentésén keresztül vezet az út. A szakszervezetek is rendkívül erősek Dániában, ez szintén nem túl vonzó a munkaadók számára.
A látszólagos ellentmondást elsősorban a dán munkaerőpiac rugalmassága magyarázza. A kis országban létrejött flexikuritásmodell – amely az utóbbi időben Európa-szerte követendő mintává vált – lényege, hogy nagyon könnyű a munkavállalók felvétele és elküldése, a bérterhek alacsonyak (százeurónyi bérkiadásból csupán húsz vándorol az államkincstárba), ám a munkanélküliek magas segélyre és korszerű átképzési programokra számíthatnak. Az, hogy az adóterhelés összességében nagy, lehetőséget ad magas szintű oktatási, szociális és egészségügyi ellátórendszerek fenntartására, valamint az infrastruktúra folyamatos fejlesztésére. A munkanélküliségi ráta irigylésre méltóan alacsony: februárban 2 százalék volt.
Az EIU persze nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a következő években várható reformokat is figyelembe vette az elemzésben. Anders Fogh Rasmussen kisebbségben is stabilan kormányzó liberális-konzervatív koalíciója korszerűsíteni akarja az óvodai rendszert és más szociális ellátásokat, tovább csökkentené a vállalatok adminisztratív terheit, és a tavaly életbe lépett társaságiadó-mérséklés után a közeljövőben az szja-terhek is mérséklődhetnek. Az oktatási és kutatási kiadások növelésére „globalizációs alapot” hoztak létre – sorolja Ben Jones, a londoni intézet elemzője.
A dán modell sikere természetesen nem jelenti azt, hogy a skandináv országnak a többi fejlett államhoz hasonlóan ne kellene hosszabb távon megoldást találnia a népesség elöregedéséből, a munkaerő-állomány csökkenéséből fakadó kihívásokra. A népesség aktivitási rátája már ma is nagyon magas, így a további tartalékok mozgósításához az EIU szerint szűkíteni kell a korengedményes nyugdíjazás lehetőségeit.
A magas bérszint egyébként részben éppen azzal magyarázható, hogy a vállalatok mindenáron igyekeznek megszerezni és megtartani az egyre több területen „hiánycikknek” számító szakembereket.
Jegyzet a 20. oldalon
Forrás: Economist Intelligence Unit
(2008–12 között, zárójelben a 2003–07 közötti helyezés)
1. Dánia (2.)
2. Finnország (3.)
3. Szingapúr (1.)
4. Kanada (5.)
5. Svájc (4.)
6. Ausztrália (14.)
7. Hongkong (7.)
8. Hollandia (8.)
9. Svédország (11.)
10. Egyesült Államok (6.)
11. Írország (9.)
12. Nagy-Britannia (10.)
13. Németország (15.)
15. Ausztria (16.)
19. Franciaország (18.)
21. Észtország (20.)
28. Csehország (28.)
29. Szlovákia (30.)
35. Lengyelország (35.)
36. Magyarország (36.)
46. Románia (48.)
64. Szerbia (67.)
Forrás: Economist Intelligence Unit
(2008–12 között, zárójelben a 2003–07 közötti helyezés)
1. Dánia (2.)
2. Finnország (3.)
3. Szingapúr (1.)
4. Kanada (5.)
5. Svájc (4.)
6. Ausztrália (14.)
7. Hongkong (7.)
8. Hollandia (8.)
9. Svédország (11.)
10. Egyesült Államok (6.)
11. Írország (9.)
12. Nagy-Britannia (10.)
13. Németország (15.)
15. Ausztria (16.)
19. Franciaország (18.)
21. Észtország (20.)
28. Csehország (28.)
29. Szlovákia (30.)
35. Lengyelország (35.)
36. Magyarország (36.)
46. Románia (48.)
64. Szerbia (67.)
Magyarország a 36. legvonzóbb célpont Magyarország a világ 36. legvonzóbb befektetési célpontjának ígérkezik a következő években; ezzel – a 2003–07 közötti állapothoz hasonlóan – a visegrádi országok sereghajtójának számít. Az itteni bérköltségek óránként 7,7 euróra, tehát az uniós átlag nagyjából egyharmadára rúgnak. A növekedés üteme tavaly nem volt kiugróan magas a térség többi államához képest, ugyanakkor a teljes bérköltségen belül az adó- és járulékterhek aránya (42 százalék) továbbra is nálunk a legmagasabb az új EU-tagok között.
-->
