Újabb adópofon Magyarországnak
A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények diszkriminatív jellegének megszüntetésére szólította fel Magyarországot az Európai Bizottság. Az erről szóló indoklással ellátott véleményt (amely a jogsértési eljárás második lépcsőjének számít) tegnap küldték el Budapestre, és a kabinetnek két hónapja van a reagálásra – közölte lapunkkal Maria Assimakopoulou, Kovács László adóügyi biztos szóvivője. Ha ez nem történik meg, akkor Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulhat.
A kifogásolt rendelkezés azoknak az adóalanyoknak biztosít kedvezményeket, amelyek magyarországi egyetemeknél vagy akadémiai kutatóintézetekben végeztetnek alap- vagy alkalmazott kutatásokat, illetve más innovációs tevékenységet. Ha ugyanezeket a tevékenységeket egy másik EU- vagy EFTA-tagállamban végeztetik a cégek, akkor az adókedvezmény nem érvényesíthető. Ez Brüsszel szerint megsérti a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét.
Maria Assimakopoulou közölte: más tagországok, például Spanyolország és Portugália törvényei is a magyarhoz hasonlóan diszkriminálják a külföldön kutató vállalatokat, tehát ezek is megsértik az EK-szerződés 49. és az EGT-szerződés 36. pontját. Ezen tagállamok ellen Magyarország esetéhez hasonlóan jogsértési eljárás van folyamatban.
Az eljárások jogi alapját az Európai Bíróság 2005. március 10-i ítélete képezi. Ebben – a Laboratories Fournier SA és a francia hatóságok közötti jogvitára vonatkozóan – a bírák kimondták: az EK-szerződés 49. pontja megtiltja, hogy egy tagország csak a belföldön végzett/végeztetett kutatás-fejlesztési tevékenység után adjon lehetőséget adókedvezmények érvényesítésére. Az ítélet fényében a magyar (vagy a spanyol, portugál) kormánynak nem sok esélye volna, ha Brüszszel végül bíróság elé vinné az ügyet. Párizs annak idején azonnal eleget tett az ítéletnek, s megszüntette a bel- és külföldi alvállalkozók által végzett kutatás-fejlesztési szolgáltatások eltérő adóügyi elbírálását.
