Fontosabb lesz a víz az olajnál?

Az édesvízkészletek várható szűkössége korunk egyik leginkább fel nem ismert globális kihívása – vélik a Christian Science Monitor által idézett szakértők. Az amerikai lap szerint ennek a nemzetközi békét és stabilitást fenyegető következményei lehetnek. A tisztánlátást nehezítik azok a viták, amelyekben az egyik oldal a magántőke által szervezett – a pazarlást fékező, „racionális” árképzés szerinti – elosztást és készletgazdálkodást követel, a másik pedig ingyenes vagy olcsó áron elérhető közjóvá, sőt emberi alapjoggá tenné a tiszta vizet.

Az aggasztó példák sokasodnak: Barcelonába tartályhajókon szállítanak vizet, Ausztráliában tengervíz-sótalanítókat kell telepíteni, Dél-Kaliforniában közel 20 millió embernek kell vízkorlátozással szembenéznie. Kína a Himalája – benne Tibet – vízkészleteit igyekszik megcsapolni, amelyek számára (egyelőre) utánpótlást biztosítanak az olvadó gleccserek.

Az éghajlat-változás egyes régiókat esőben szegényebbé tesz, másokat (esetenként túlzottan) bőségesen részeltet belőle. A túlnépesedés – sok helyen a környezet szennyezésétől kísérve – a meglévő készleteket teszi használhatatlanná, főleg Ázsiában és Afrikában. A fejlett világban helyenként a régi, lyukas csövek miatt szivárognak el óriási tételek.

A várható szűkösséget máris megérezte a magántőke: a Világgazdasági Fórum idei ülésén a Dow Chemical elnöke, Andrew Liveris „a jelen évszázad olajának” minősítette az édesvizet. Iránta erősen növekedett a Wall Street üzleti köreinek az érdeklődése, természetesen a meglévő készletek és az elosztási kapacitások privatizálását követelve. A folyamat az Egyesült Államokban máris lendületet vett, ott immár a lakosság 33,5 százaléka kapja magántulajdonban lévő szolgáltatótól a vizet.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára idézett egy jelentést, amely 46 olyan országot sorol fel, ahol a vízért folytatott vetélkedés még 2025 előtt erőszakos konfliktusba torkollhat. Közöttük van Kína, India és Ázsia több más térsége. Kína számára súlyosbítja a helyzetet, hogy a folyói, tavai és a föld alatti készletei súlyosan károsodtak a hoszszú ideje folyó ipari szennyezés miatt. Akiknek viszont vannak bőséges készleteik, azok egyre féltékenyebben vigyáznak rá. A világ édesvízállományának mintegy 20 százalékát őrző Kanada például szeretné megtiltatni Mexikó és az USA számára, hogy az Észak-amerikai Szabad Kereskedelmi Társulás (NAFTA) keretében hozzáférhessenek a készleteihez. VG

Ennek révén azt vizsgálják, hogy bizonyos termékek – akár élelmiszerek, akár iparcikkek – mennyi víz felhasználásával készültek.

Azt is figyelembe veszik, hogy exportjuk milyen mértékben terhelte az előállítás helyén a vízmérleget.

Ennek révén azt vizsgálják, hogy bizonyos termékek – akár élelmiszerek, akár iparcikkek – mennyi víz felhasználásával készültek.

Azt is figyelembe veszik, hogy exportjuk milyen mértékben terhelte az előállítás helyén a vízmérleget.-->