A versenyképességi index Romániában 7%-kal, a többi elemzett országban 0,6-2,2%-kal javult. Ez utóbbi csoportban a sáv felső értékét Szlovéniában, alsó értékét Ausztriában mértük. Magyarország 1,6%-os értékével a középmezőnyben foglalt helyet, nála jobban teljesített Lengyelország (2,1%) és Csehország (1,9%), rosszabbul Szlovákia (0,9%). A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítmény Romániában 7,6%-kal, Lengyelországban 6,2%-kal, Szlovéniában 5,2%-kal, Csehországban 4,5%-kal nőtt. Magyarország 2,6%-os értéke sokkal kedvezőbb, mint a 0,6%-os szlovák és a 0,3%-os osztrák adat. Szlovákiában a korábbi időszak dinamikájának korrekciója valószínűleg nem csekély mértékben függ össze azzal, hogy 2007 nyarán a nyugat-európai konjunktúraciklus elérte csúcspontját.
A nyugat-európai, illetve tágabb értelemben a globális konjunktúra lassulása a jelek szerint hátrányosan érintette a gépjárműgyártásra kiemelkedő mértékben szakosodott szlovák gazdaságot. Kedvezőtlen konjunkturális helyzetben különösen erőteljesen mutatkoznak meg a Szlovákia által követett szakosodási politika korlátai. A munkatermelékenység 2008. első negyedévében Romániában kiugróan, 5,2%-kal nőtt, a többi országban stagnált. A költség-versenyképesség Romániában 11,2%-kal, Magyarországon 4,1%-kal javult, Csehországban és Lengyelországban közel 4%-kal, Ausztriában több, mint 3%-kal romlott, míg Szlovéniában és Szlovákiában stagnált. A román és a magyar költség-versenyképesség javulása elsősorban a nemzeti valuta leértékelődésére volt visszavezethető, de Magyarországon szerepet játszott benne az egységnyi munkaerőköltség-index erőteljes visszaesése is.
2008 első negyedévében – két negyedévnyi stagnálás után - az ÜX jelentősen, 34%-ra csökkent. E mutató értéke még meghaladja az elmúlt időszak mélypontját jelentő 2006 második negyedévi szintet, de már nem sokkal. A 2001 és 2007 közötti időszakban csupán kétszer fordult elő a mostaninál nagyobb visszaesés. Az üzleti környezeti index alakulása tehát híven tükrözi a magyar gazdaságban kialakult bizalmi „fenntarthatatlanságot”. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül három jelez romlást, s csak egy javulást. A legjelentősebb romlás a magyar állampapírok kamatfelára esetében következett be.
