A gyermekmunka szó hallatán általában elmaradott ázsiai vagy afrikai országok, erőszakkal munkára kényszerített gyerekek jutnak eszünkbe. Éppen ezért meglepő, hogy a napokban két hír is megjelent a hazai gyermekmunkáról. Az egyik szerint a Komárom-Esztergom megyei Mocsán egy egyéni vállalkozó szőlőmetszésen dolgoztatott gyerekeket, közülük négyen 14 évesek voltak, egyikük pedig 13 éves.
A másik eset Zala megyében történt, ahol is az M7-es Zalakomár és Nagykanizsa közti szakaszának építésénél dolgozik több gyermek: az iskoláskorúak nagy részét Zalakomárból toborozzák, munkájukért napi kétezer forintot fizetnek. Magyarországon a Munka törvénykönyve szabályozza, a fiatalok hány éves kortól és milyen feltételekkel vállalhatnak munkát.
Főszabály, hogy munkaviszonya annak lehet, aki betöltötte a 16. életévét, ugyanakkor fiatal munkavállalónak minősül, aki még nincs 18 éves. A törvény a 16 évesnél fiatalabb gyermek munkavállalásával kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: munkaviszony létesítéséhez ilyen esetben a törvényes képviselő, vagyis a szülő hozzájárulása szükséges. Ha például egy 15 éves fiatal nyáron, diákmunka keretében akar dolgozni, akkor is kell a szülő írásos beleegyezése.
A munkaidő a fiatalkorúak számára - szintén a Munka törvénykönyve szerint - maximum nyolc óra lehet naponta és negyven óra hetente. Fiatal munkavállalóként akkor is megilleti őket a legalább 30 perc ebédszünet (munkaközi szünet), ha a napi munkaidő nem éri el a hat, de meghaladja a négy és fél órát.
A diákmunkára felvett tanulókat nem lehet beosztani éjszakai munkára, vagy rendkívüli munkavégzésre. Más azonban a diákmunka, és mást jelent a gyermekmunka, ami törvénytelen tevékenység. Utóbbiról szólva Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke a Reggel.hu-nak nyilatkozva felvetett egy problémát: kérdés ugyanis, mit nevezünk munkának. "Minek minősül, ha egy gyerek az ismerősénél szedi a szilvát? Ha a szülő odaküldi, akkor az segítség, gyermekmunka vagy más?" - említett egy példát Keszei. Arra a kérdésre, mi történik, ha egy gyerek dolgozni akar, a szülői szervezet elnöke azt mondta, kérdés, mire alkalmazza a munkaadó, mert bizonyos esetekben súlyos jogszabálysértést is elkövethet.
Keszei Sándor szerint a gyermekmunka egyes családokban kifejezetten divat. Az utóbbi években olyan eset is előfordult Magyarországon, hogy egy tanyán dolgoztattak gyerekeket, akik még az iskolába járást is elhanyagolták. Ettől a kirívó példától és a napokban történtektől eltekintve Magyarországon nem jellemző a gyermekmunka. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szerint olyan értelemben nincs gyermekmunka nálunk, mint ahogyan például Ázsiában a gyerekeket dolgoztatják. Itthon a törvény értelmében a munkaügyi jogsértések esetében pénzbírság szabható ki, ami 30 ezer forinttól 20 millióig terjedhet. Igaz, a legmagasabb bírságössszeg csak megismételt jogsértés esetén róható ki. A fiatalkorúak sérelmére elkövetett szabálytalanság jelentősen emelheti a bírság összegét, mert különösen súlyos jogsértésnek számít.
Ezt kell tudni a diákmunkát vállalóknak
A diákok négy munkavállalási forma közül választhatnak nyáron. Dolgozhatnak alkalmi munkavállalói könyvvel, beléphetnek iskolaszövetkezetbe, vagy létesíthetnek határozott idejű, illetve egy adott munkára szóló munkaviszonyt. Ahhoz, hogy egy diák nyári munkát végezhessen, több iratot is be kell mutatnia az őt foglalkoztató szövetkezetnél, vagy munkáltatónál: iskolalátogatási igazolást, személyi igazolványt, a TAJ-kártyát, továbbá az adóazonosító jel és a bankszámlaszám is kell abban az esetben, ha a munkáltató átutalással fizet. A munkaviszony a szerződés megkötésével jön létre. Ebben meg kell határozni az alapbért, a munkakört és a munkavégzés helyét. Fontos feltüntetni, hogy ki az, akitől a munkavállaló az utasításokat kapja. A fiatal munkavállalónak emellett tájékoztatást kell kapnia a munkarendről, a bérfizetésről, a munkába lépés napjáról, a szabadság kiadásáról és a felmondási időről is.-->
