Igazolvány kell a kőműveseknek

Az adminisztratív terhek indokolatlan emeléseként értékeli a német munkaadók szövetsége (BDA) a berlini kormány által most elfogadott törvénytervezetet, amely a feketemunka elleni hatékonyabb fellépést célozza. A csomag egyebek mellett előírja, hogy az ebből a szempontból különösen „veszélyes” ágazatokban – így az építőiparban, a vendéglátásban és a húsfeldolgozásban – dolgozóknak ezentúl ellenőrzés esetén nem elég jogosítvánnyal vagy tb-igazolvánnyal igazolniuk magukat, hanem személyazonossági igazolványukat is mindig kéznél kell tartaniuk. A nyugdíjbiztosításnál már a munkavégzés első napjától be kell jelenteni a munkavállalókat; jelenleg ezt az első bérfizetésig ráérnek megtenni a cégek.

Olaf Scholz munkaügyi miniszter eredeti tervei mindössze annyit enyhültek az egyeztetések során, hogy azokban még tizenhat ágazatra terjedt volna ki az igazoltatás szigorítása. A vállalkozások szempontjából a másik jó hír az, hogy még nem vezetik be az adócsalások kiszűrésére hivatott csipkártyákat. Ezt a pénzügyi tárca szorgalmazza erőteljesen, ám a várható óriási költségek miatt egyelőre elálltak a tervtől.

A törvénytervezet indoklásában az szerepel, hogy a feketén való munkavégzés a német GDP három százalékát teszi ki, ez évente nagyjából 75 milliárd eurót jelent. A minimálbérszabályok fokozatos kiterjesztése miatt ez az érték a jövőben alighanem tovább nő. A BDA közleménye ugyanakkor rámutat: a feketemunka visszaszorításához nem elég a tüneti kezelés. A munkaadók szerint az ellenőrzések szigorításánál hatékonyabb eszköz lenne a bérterhek csökkentése, erre különösen a munkanélküli-járuléknál látnak lehetőséget.

A munkaügyi ellenőrzések egyébként igen gyakran érintik a Németországban működő külföldi vállalkozásokat. Emlékezetes például a 2005. tavaszi „SoKo bunda” akció, amelynek során a német vámkommandók másfél száz kinn dolgozó magyar céget vizsgáltak, és az azóta nagyrészt megalapozatlannak bizonyult vádakkal lehetetlenné tették azok további tevékenységét.