Hatezer méteres mélységben keresték, hogyan lehet legyőzni Kínát: a következő 700 évünket változtatja meg, amit most a felszínre hoztak
Japán folytatja az elszakadást Kínától a ritkaföldfém-ellátásban, a tengerek mélyén keres forrásokat, és hatezer méteres mélységből felhozták az első ilyen kulcsfontosságú nyersanyagokat tartalmazó üledéket. Korábban még senki nem próbálkozott ilyesmivel, most pedig megvizsgálják az üledék ásványianyag-tartalmát, hogy kiderítsék, gazdaságos-e a kitermelésnek ez a formája. A környezetvédők azonban aggódnak.
Kína dominálja a ritkaföldfémek bányászatát és feldolgozását, a belőlük készült mágnesek világpiacát, és a helyzetét nem fél fegyverként használni. Az Európai Unió és az Egyesült Államok mellett Japán is próbál függetlenedni Pekingtől, és ezt az előbbieknél korábban meg is kezdte, miután Kína egy heves területi vitát követően kiviteli tilalmat vezetett be vele szemben.
A felhalmozás, az újrahasznosítás és az alternatív technológiák támogatása mellett Japán azóta nagy összegeket fektetett be nem kínai ritkaföldfémprojektekbe, különösen az ausztrál Lynasba, amely a világ legnagyobb ritkaföldfémgyártója Kínán kívül.
Az erőfeszítéseknek köszönhetően Japán a korábbi 90 százalék helyett tavaly már csak nem egészen 60 százalékban függött Kínától a ritkaföldfémek tekintetében.
Ritkaföldfémek a tenger mélyéről?
Ezt akarják tovább csökkenteni a mélytengeri kitermeléssel. A japán bányászati teszthajó, a Csikjú a Tokiótól mintegy 1900 kilométerre délkeletre fekvő, félreeső Minamitori-sziget körüli vizekben hozza felszínre az üledéket, amely becslések szerint több mint 16 millió tonna ritkaföldfémet tartalmaz – a Nikkei tudósítása szerint ez a harmadik legnagyobb tartalék a világon.
Ez a gazdag lelőhely a lap szerint
- 730 évre elegendő diszpróziumot tartalmaz, amelyet telefonok és elektromos autók nagy szilárdságú mágneseiben használnak,
- valamint 780 évre elegendő ittriumot, amely többek között a lézerekhez szükséges.
Ha Japánnak sikerülne folyamatosan kitermelni a ritkaföldfémeket a környékén, azzal biztosítaná a kulcsfontosságú iparágak hazai ellátási láncát, és kulcsfontosságú stratégiai eszköz lenne a kormány számára, hogy jelentősen csökkentse az ellátási lánc Kínától való függőségét
– mondta az AFP francia hírügynökségnek Kamiszuna Takahiro, a londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies (IISS) kutatója.
A környezetvédők nem örülnek
A tokiói kormány a gazdasági biztonság és a tengeri fejlesztés szempontjából fontos lépésnek tartja a mélytengeri kitermelést, környezetvédők azonban aggódnak, hogy veszélyezteti az ökiszisztémát – emlékeztetett a Straits Times.
A Minamitori egy apró, elszigetelt atoll a Csendes-óceán nyugati részén. Turista és magánszemély nem látogathatja, csak a japán meteorológiai szolgálat munkatársai, valamint a hadsereg számára hozzáférhető.
A jelentőségét szinte kizárólag a környező tenger fenekét borító, puha iszapban rejlő ritkaföldfémek, illetve a legkeresettebb nehézfémek adják – emlékeztetett a Világbank Pilot Auction Facility klímafinanszírozási modellje.
Ezek nem szilárd ércek formájában, hanem finomszemcsés, agyagszerű, több millió év alatt lerakódott üledékekben találhatók. Ezeket az ásványkincseket elméletileg
nem robbantással vagy ásással, hanem felszívással lehet kitermelni,
így kevesebb nehéz bányászati berendezéssel kell dolgozni a tengerfenéken.
Ajánlott videók
Elkeserítő számokat közölt a BYD, az elemzők szerint csak egy kiút van: megnevezték a mentőövet, Szegeden pont ezeket gyártják majd
